Lábfájdalom okai

Lábfájdalomról az alsó végtag (a combtól a lábujjakig terjedő rész) területén érzékelt fájdalom esetén beszélünk. A lábfájdalom jelentkezhet hirtelen vagy fokozatosan. Lehet állandó vagy időszakos. Érintheti az egész lábat vagy csak egy körülhatárolt területét, például a sípcsontot, a bokát vagy a térdet. Az érzet is sokféle formájú lehet, így például szúró, éles, feszítő, tompa, égő, sajgó vagy bizsergő. A lábfájdalom egyes formái egyszerűen csak kellemetlenek, míg a súlyosabb formák befolyásolhatják a járást és akár a láb terhelhetőségét is.

Ebben a cikkben azokat a betegségeket sorolom fel, amelyek egyik vagy akár fő tünete a lábfájdalom. A felsorolás nem „fontossági” sorrendben említi az okokat, hanem  a betegségek nevének ABC rendjében.

A lábfájdalom okai

Achilles-íngyulladás

Az Achilles-ín túlterheléses sérülése. Az Achilles-ín a lábszár hátsó részén lévő vádli izmokat rögzíti a sarokcsonthoz.

Gyulladása leggyakrabban olyan futóknál fordul elő, akik hirtelen megnövelik futásuk intenzitását vagy időtartamát. Ugyancsak gyakori a középkorúaknál, az úgynevezett hétvégi sportolóknál, akik például teniszezni vagy kosárlabdázni járnak el időnként. Olvasd el cikkem a bemelegítés jelentőségéről.

Az Achilles-ínhüvelygyulladás legtöbb esete viszonylag egyszerű otthoni kezeléssel gyógyítható. A kiújuló tünetek megelőzéséhez általában öngondoskodási módszerek szükségesek. Súlyos és elhanyagolt esetben ínszakadáshoz vezethet, amely már műtéti beavatkozást igényelhet.

Achilles-ín szakadás

A lábszár hátsó részét érintő sérülés. Az Achilles-ín egy erős rostos „kötél”, amely a vádlid hátsó részén lévő izmokat rögzíti a sarokcsontodhoz. Ha túlfeszíted ezt a szalagot, az teljesen vagy csak részben elszakadhat.

A szakadása egy pukkanó hang kíséretében történik, amelyet azonnali éles fájdalom követ a bokád hátsó részén és a lábszáradban. Nagy valószínűséggel befolyással lesz a járási képességedre, azaz akadályoz a járásban. Helyreállítására gyakran műtétet végeznek. Sokaknál azonban a nem sebészeti kezelés is ugyanolyan hatásosan működik.

Elsősorban szabadidősportot űző embereknél fordul elő. Különösen fontos, az elhanyagolt bemelegítés – az autóból épp kiszállva máris maximális intenzitással vetik magukat a játékba. Olvasd el cikkem a bemelegítés jelentőségéről.

Álköszvény

Az ízületi gyulladás egy formája, amelyet egy vagy több ízület hirtelen, fájdalmas duzzanata jellemez. Ezek az epizódok napokig vagy hetekig tarthatnak. A leggyakrabban érintett ízület a térd.

Kalcium-pirofoszfát lerakódási betegségnek is nevezik. A „pszeudo, azaz álköszvény” kifejezést pedig az állapot köszvényhez való hasonlósága miatt használják. Mindkét állapotot az ízületen belüli kristálylerakódások okozzák, bár a kristályok típusa eltérő.

Nem világos, hogy miért képződnek kristályok az ízületekben, és miért okoznak álköszvényt, de a kockázat az életkor előrehaladtával nő. A lágylézer, terápiás ultrahang és más fizikoterápiás kezelések segíthetnek a fájdalom enyhítésében és a gyulladás csökkentésében.

Baker-ciszta

Ez egy folyadékkal teli ciszta, amely kidudorodást és feszülő érzést okoz a térd mögötti hajlatban. A fájdalom a térd behajlításakor vagy nyújtásakor, illetve aktív mozgás közben is fokozódhat.

Ha csak az egyik térd hátsó részén észlelsz duzzanatot, akkor az általában Baker-ciszta.

A Baker-ciszta az úgynevezett térd-nyáktömlő (bursa) kitüremkedése. A bursa szerepe az ízületet érő behatások tompítása. A Baker-cisztát úgy képzeld el, mint amikor a kerékpárod külső gumija kiszakad és kidudorodik alóla a belső.

Nevezik még poplitealis (azaz térdhajlati) cisztának is. Gyakran társul ízületi gyulladáshoz vagy porckopáshoz. Mindkét állapotban túl sok folyadék termelődhet a térdben, ami Baker-cisztához vezethet. Ilyenkor az alapprobléma kezelése hozza az enyhülést.

Bechterew-kór

Egy gyulladásos betegség, amely idővel a gerinccsigolyák összeolvadását okozhatja. Ettől az összeolvadástól a gerinc elveszíti a rugalmasságát és görnyedt, előredőlő testtartást eredményezhet. Ha a bordák is érintetté válnak, nehezített lesz a mélylégzés.

A Bechterew-kór súlyosbodását az okozza, hogy az öngyógyító folyamatok fokozott csontképződést generálnak. Az egyre csak képződő csontanyag fokozatosan áthidalja a csigolyák közötti rést és végül a csigolyák egyes szakaszokon összeolvadnak. Az összenőtt csigolyák miatt a gerinc természetes görbületei, ívei elsimulnak, rugalmatlanná válik. A testtartás jellegzetesen merevvé, görnyedtté válik.

Gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket. A jelek és tünetek jellemzően a korai felnőttkorban kezdődnek. A gyulladás a test más részein is jelentkezhet – leggyakrabban a szemben.

A Bechterew-kórra nincs gyógymód, de a kezelések enyhíthetik a gyulladásos tüneteket és esetleg lassíthatják a betegség előrehaladását.

Bursitis (ízületi nyáktömlő gyulladás)

Az ízületek közelében lévő csontokat, inakat és izmokat párnázó kis, folyadékkal teli zsákokat – úgynevezett burzákat – érinti, amelyek csökkentik a súrlódást a test ízületeinek mozgó részei között. A bursitis akkor lép fel, amikor a burzák begyulladnak.

Leggyakoribb helye a váll, a könyök és a csípő. De a térdnél, a saroknál és a nagylábujj tövénél is kialakulhat. Gyakran fordul elő olyan ízületek közelében, amelyek gyakori ismétlődő mozgást végeznek.

A kezelés általában az érintett ízület pihentetését és a további sérüléstől való védelmét jelenti. A legtöbb esetben a bursitis fájdalma megfelelő kezelés mellett néhány héten belül elmúlik, de a visszatérő fellángolás gyakori.

Hosszabban a témáról itt olvashatsz.

Claudicatio, vagyis érszűkületes fájdalom

A fájdalmat az izmok edzés közbeni túl alacsony vérellátása okozza- ez akár járáskor vagy a karok használatakor is jelentkezhet. Leggyakrabban eme nyilallás a lábakban alakul ki  bizonyos tempójú és ideig tartó gyaloglás után – az állapot súlyosságától függően.

A problémát szakaszos sántításnak is nevezik, mivel a fájdalom általában nem állandó. Testmozgás  közben kezdődik és a pihentetés során véget is ér. Súlyosbodásával azonban a fájdalom pihenés  közben is jelentkezhet.

A claudicatio egy tünet. Mégpedig a perifériás artériás betegségé, amit a köznyelv érszűkületnek nevez. Ebben az állapotban a végtagok vérellátását biztosító artériák átmérője fokozatosan csökken, általában az erek belső falán lerakódó anyagok miatt. Az erek egyre merevebbek, egyre kevesebb vér tud átáramolni a szűkülő keresztmetszeten a zsíros lerakódások (plakk) miatt.

A kezelések a keringés serkentését, a fájdalom redukálását, a mobilitás növelését és a szövetkárosodás megelőzésére összpontosítanak.

Combizomsérülés

A combizmok sérülése leggyakoribb a comb hátsó oldalán futó (combhajlító) izmok rándulása, húzódása vagy szakadása.

Nagyon gyakori a combizomsérülés labdarúgás, kosárlabda, tenisz és hasonló sportot űzők esetén. Futóknál és táncosoknál is előfordulhat. A combsérülés általában a hirtelen megállás és indulás során alakul ki. Különösen gyakori a mozgás első 10-20 percében, amit egyértelműen a bemelegítés -az izmok mozgásra előkészítése- hiányában vagy elégtelensége okoz.

Az öngyógyító módszerek, például a pihenés, a jegelés, felpolcolás az alapvető lépések. A mikroáramú és lágylézer kezelések gyorsítják a sérült sejtek regenerációját és így a sportoló visszatérését is.

Csípő-keresztcsonti ízület gyulladása

Az egyik vagy mindkét keresztcsonti ízület gyulladása, amely a gerinc és a medence alsó részének összeköttetésében található. Fájdalmat okozhat a fenékben vagy a hát alsó részén, és kiterjedhet az egyik vagy mindkét lábra. A hosszan tartó állás vagy lépcsőmászás súlyosbíthatja a fájdalmat.

Nehéz lehet diagnosztizálni, mert összetéveszthető a derékfájás más okaival. A gerinc ízületi gyulladását okozó betegségek egy csoportjával hozzák kapcsolatba. A kezelésben a gyógyszerek mellett a fizikoterápiás gyulladáscsökkentő módszerek alkalmazandók, így terápiás ultrahang, lágylézer, mikroáram, mágnesterápia.

Csontdaganat

A test bármelyik csontjából kiindulhat, de leggyakrabban a medencét vagy a karok és lábak hosszú csontjait érinti. Ritka, az összes daganatos megbetegedés kevesebb mint 1 százalékát teszi ki.

A csontdaganat kifejezés nem foglalja magában azokat a daganatos megbetegedéseket, amelyek a test más részeiből indulnak ki, és a csontra terjednek át (áttétet képeznek). Ehelyett ezeket arról nevezik el, ahonnan kiindultak, így például a csontba áttétet adó mellrák.

Egyes típusai elsősorban gyermekeknél fordulnak elő, míg mások főként felnőtteket érintenek. A sebészi eltávolítás a leggyakoribb kezelés, kombinálva  kemoterápiával és sugárkezeléssel. A műtét, a kemoterápia vagy a sugárterápia alkalmazásáról a daganatsejtek típusától függően hoznak döntést.

Csonttörés

A lábtörés (lábszártörés) a láb egyik csontjának törése vagy repedése. Gyakori okai közé tartoznak az esések, a gépjárműbalesetek és a sportsérülések.

Kezelése a sérülés helyétől és súlyosságától függ. A törvégek elmozdulásával járó lábtörés esetén műtétre lehet szükség, amelynek során a törött csontba eszközöket, implantátumokat ültetnek be, hogy a gyógyulás során megőrizzék a megfelelő helyzetet. Más fajta sérüléseket gipsszel vagy sínnel lehet kezelni. A lábtörés gyors diagnózisa és kúrája minden esetben döntő fontosságú a teljes gyógyuláshoz.

A csonttörés gyógyulása, illetve az implantátumok rögzülése, beépülése pulzáló mágneses mező kezeléssel segíthető, gyorsítható. A mágneses kezelés hatására erősebb csontszerkezet épül fel.

Csontvelőgyulladás (csontfertőzés)

A fertőzések a véráram útján vagy a közeli szövetekből terjedve juthatnak el a csontba. Ritkábban a baktériumok egy sérülésen át (pl. nyílt törés) közvetlenül érik el a csontot.

A dohányosok és egyes tartós betegséggel küzdők, mint a cukorbetegek vagy a veseelégtelenséggel küzdők, nagyobb kockázatúak a csontvelőgyulladás szempontjából. A cukorbeteg láb kiemelt kockázat a csontvelőgyulladásra.

Bár egykor gyógyíthatatlannak tartották, a csontvelőgyulladás ma már -erős antibiotikumokkal- sikeresen kezelhető. Ha csontelhalás is bekövetkezik, műtétre is szükség lehet.

Éjszakai lábgörcsök

Az éjszakai lábszárgörcs a lábizmok fájdalmas, önkéntelen összehúzódása vagy görcsölése, amely általában akkor jelentkezik, amikor már az ágyadban fekszel és pihenésre vágysz. Általában a vádli izmait érinti, bár a lábfej vagy a comb izmai is begörcsölhetnek. Az összehúzódott izom erőteljes nyújtása enyhíti a fájdalmat. Megelőzésében az esti órákban végzett izomstimuláció kitűnő segítséget jelenthet. Erről bővebben ebben a cikkemben olvashatsz.

Elülső keresztszalag szakadás (ACL-sérülés)

Az elülső keresztszalag a térdízület egyik erős szövetszalagja, amely a combcsontot (femur) és a sípcsontot (tibia) köti össze. Az egyik legfontosabb szalag, amely segít stabilizálni a térdízületet. Ez a fajta sérülés leggyakrabban olyan sportok során fordul elő, mely hirtelen megállással vagy irányváltoztatással, ugrással és talajra ereszkedéssel jár – mint például a labdarúgás, a kosárlabda, tenisz, röplabda és a lesiklás.

Sokan hallanak egy pattanást vagy éreznek egy „pattogó” érzést a térdben, amikor ACL-károsodás történik. A térd ilyenkor megduzzadhat, instabillá válhat az állás és túl fájdalmas lehet minimális terhelés is.

A sérülés súlyosságától függően a kezelés magában foglalhatja a pihenést és a rehabilitációs gyakorlatokat, amelyek segítenek visszanyerni az erőt és a stabilitást, vagy a szakadt szalag műtéti pótlását, amelyet szintén rehabilitáció követ. A megfelelő edzésprogram segíthet csökkenteni a sebesülés kockázatát. A keresztszalag szakadás rehabilitációjának jelentőségéről ebben a cikkemben olvashatsz.

Gerinc szűkület

A gerinc csontjaiban levő „terek”, nyílások beszűkülése nyomást gyakorolhat a gerincen áthaladó idegekre. Leggyakrabban a hát alsó részén és a nyakon fordul elő.

A gerincvelő-szűkületben szenvedők egy részének nincsenek tünetei. Másoknál fájdalom, bizsergés, zsibbadás és izomgyengeség jelentkezhet. A tünetek idővel súlyosbodhatnak.

A gerincferdülés szűkületét leggyakrabban a gerinc csontritkulással összefüggő kopásos elváltozásai okozzák. Súlyos eseteiben az orvosok műtétet javasolhatnak, hogy további helyet teremtsenek a gerincvelő vagy az idegek számára. Előfordulhat egy vagy egyidejűleg több részén is a gerincnek.

Hátsó keresztszalag sérülés

Sokkal ritkábban fordul elő, mint a térd másik fontos elemének, az elülső keresztszalagnak (ACL) a sérülése. A hátsó keresztszalag és az ACL a combcsontot (femur) a sípcsonthoz (tibia) köti. Ha bármelyik szalag elszakad, az fájdalmat, duzzanatot és instabilitásérzetet okozhat.

Ínhüvelygyulladás

Az inak – az izmot a csonthoz rögzítő vastag rostos „zsinórok” – gyulladása vagy irritációja. Ez az állapot közvetlenül az ízületen közelőben okoz fájdalmat és érzékenységet.

Bármelyik ínban előfordulhat, a leggyakoribb a váll, a könyök, a csukló, a térd és a sarok környékén. A különböző íngyulladásos problémák néhány gyakori elnevezése a következő:

• Teniszkönyök
• Golfkönyök
• Dobóváll
• Úszóváll
• Ugrótérd

Legtöbb esete sikeresen kezelhető pihentetéssel, fizikoterápiával és a fájdalmat csökkentő gyógyszerekkel. Ha súlyos, és az ín szakadásához vezet, műtétre lehet szükség.

Isiász

Olyan fájdalom, amely az ülőideg lefutása mentés a hát alsó részéből a csípőn és a fenéken át a lábszárig terjed. Általában csak egyoldali.

Akkor jelentkezik, ha porckorongsérv, a csigolyán levő mészlerakódás vagy a gerincszűkülete összenyomja az ideg egy részét. Ez gyulladást, fájdalmat és gyakran zsibbadást okoz az érintett lábban.

Bár a társuló fájdalom súlyos is lehet, a legtöbb esetben műtéti beavatkozás nélkül néhány hét alatt megszűnik. Olyankor jön szóba a műtét, ha a fájdalom mellett jelentős lábgyengeség, széklet és vagy vizelettartási probléma is van.

Izomgörcs

Egy vagy több izom hirtelen és akaratlan összehúzódása. Ha valaha is ébredtél már fel éjszaka emiatt, akkor tudod, hogy komoly fájdalmat okozhat. Bár általában ártalmatlan, átmenetileg lehetetlenné teheti az érintett izom használatát. Hosszú ideig tartó testmozgás vagy fizikai munka, különösen meleg időben, izomgörcsökhöz vezethet. Egyes gyógyszerek és bizonyos betegségek szintén okozhatják. Általában otthon is kezelheted öngyógyító módszerekkel, különösen jó hatású az izomstimulációs lazító kezelés.

Izomhúzódás

Juvenilis idiopátiás artritisz

Korábban fiatalkori reumatoid artritisznek nevezték. A 16 év alatti gyermekek leggyakoribb ízületi gyulladása.

Köszvény

Magas húgysav szinttel összefüggő ízületi gyulladás. Egy gyakori állapot, amely bárkit érinthet. Jellemzője a hirtelen fellépő, súlyos fájdalom, duzzanat, bőrpír és érzékenység egy vagy több ízületben, leggyakrabban a nagylábujjban.

A köszvényes roham hirtelen jelentkezhet, gyakran az éjszaka közepén ébreszthet fel azzal az érzéssel, hogy a nagylábujjad lángol. Az érintett ízület forró, duzzadt és olyan érzékeny, hogy még az ágynemű súlya is elviselhetetlennek tűnhet.

A tünetek általában jönnek-mennek, azonban vannak módszerek a szimptómák kezelésére és a fellángolások megelőzésére.

Meniszkusz (porc) szakadás

Ez az egyik leggyakoribb térdsérülés. Bármilyen tevékenység, amely során erősen elfordítod vagy elforgatod a térded, különösen, ha teljes testsúlyodat ráterheled, meniszkusz szakadáshoz vezethet.

Mindkét térdben két C-alakú porcdarab található, amelyek a sípcsont és a combcsont között párnaként működnek (meniscusok). Ezek szakadása, sérülése fájdalmat, duzzanatot és merevséget okoz. A térd mozgását is gátolhatja, és a térd teljes kinyújtása is nehézségekbe ütközhet.

A konzervatív kezelés – például a pihenés, a jég, lágylézer kezelés- néha elegendő ahhoz, hogy enyhítse a fájdalmat és időt adjon a sérülésnek, hogy magától meggyógyuljon. Gyakran azonban műtéti beavatkozást igényel.

Meralgia paresthetica

Másik elnevezése: égő combfájdalom. Olyan állapot, amelyet bizsergés, zsibbadás és égő fájdalom jellemez a külső combban. Az oldalsó combideg összenyomódása okozza, amely a felső lábszár beidegzéséért felelős.

A szoros ruházat, az elhízás, a súlygyarapodás, valamint a terhesség gyakori okai a kialakulásának. A meralgia paresthetica azonban helyi trauma vagy betegség, például cukorbetegség miatt is jelentkezhet.

A legtöbb alkalommal konzervatív módszerekkel, például lazább ruházat viselésével enyhíthetők a tünetei.

Mélyvénás trombózis (DVT) 

Akkor alakul ki, amikor a test egy vagy több mélyvénájában, általában a lábakban, vérrög (trombus) képződik. Okozhat lábfájdalmat vagy duzzanatot, de előfordulhat, hogy nincsenek tünetei. A vérrög a lábvénában fájdalmat, meleget és érzékenységet okozhat az érintett területen.

Bizonyos egészségügyi állapotok hatással vannak a vérrögképződésre. A lábadban akkor is kialakulhat vérrög, ha hosszú ideig nem mozogsz, például műtét vagy baleset után, hosszú utazás vagy ágynyugalom esetén.

A mélyvénás trombózis nagyon súlyos is lehet, mert a vénáidban lévő vérrögök elszabadulhatnak, a véráramban továbbhaladva pedig a tüdődben akár el is akadhatnak, elzárva a véráramlást (tüdőembólia). A tüdőembólia azonban a mélyvénás trombózisra utaló jelek nélkül is előfordulhat. Ha a trombózis és a tüdőembólia együtt fordul elő, azt vénás tromboembóliának (VTE) nevezzük.

Növekedési fájdalmak

A lábakban jelentkező fájdalomként vagy lüktetésként írják le – gyakran a combok elülső részén, a vádliban vagy a térd mögött. Általában mindkét lábat érinti, éjszaka jelentkezik és akár fel is ébreszthetik a gyermeket álmából.

Azt azért fontos tudni, hogy erre az állapotra növekedési fájdalomként hivatkozunk, de nincs bizonyíték arra, hogy a növekedés fájdalmat okozna. Egyszerűen csak összefügghetnek a fájdalomküszöb csökkenésével, vagy egyes esetekben pszichológiai problémákkal is.

Nincs rá specifikus kezelés. Kényelmesebbé teheted gyermeked számára, ha melegítőpárnát teszel a fájó izmokra és masszírozod azokat. Serdülőkorban vagy után általában „nyomtalanul” eltűnik.

Növekedési lemez törések

A gyermek csontjainak végeinél növekvő szövetréteget érinti. A növekedési lemezek a csontváz legpuhább és leggyengébb részei – néha még a környező szalagoknál és inaknál is gyengébbek. Egy olyan sérülés, amely egy felnőttnél ízületi ficamot okozhat, egy gyermeknél növekedési lemez töréshez vezethet.

Gyakran azonnali kezelést igényelnek, mert befolyásolhatják a csont növekedését. A nem megfelelően kezelt lemez törése azt eredményezheti, hogy a törött csont görbébb vagy rövidebb lesz, mint a másik végtagpáré. Megfelelő kezeléssel (például PEMF) a legtöbb eset szövődmények nélkül gyógyul.

Osgood-Schlatter-kór

Fájdalmas, csontos dudort okozhat a sípcsonton, közvetlenül a térd alatt. Általában olyan gyermekeknél és serdülőknél fordul elő, akik a pubertáskorban növekedési hullámokat élnek át.

Leggyakrabban azoknál a gyermekeknél jelentkezik, akik futással, ugrálással és gyors irányváltoztatással járó sportokat űznek – például futball, kosárlabda, műkorcsolya és balett.

Míg korábban a betegség gyakrabban fordult elő fiúknál, a nemek közötti előfordulási különbség mára már csökkent, mivel egyre több lány kezdett el komolyabban foglalkozni a sportolással.

Az Osgood-Schlatter-kór jellemzően 12-14 éves fiúknál és 10-13 éves lányoknál fordul elő. A különbség oka, hogy a lányok korábban lépnek a pubertáskorba, mint a fiúk. Az állapot általában magától megszűnik, amint a gyermek csontjai megállnak a növekedésükben.

Osteoarthritis

Az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, világszerte több millió embert érint. Akkor alakul ki, amikor a csontok végeit párnázó védőporc károsodik. Bármelyik ízületet, de leggyakrabban a kéz, a térd, a csípő és a gerinc ízületeit érinti.

Tünetei általában kezelhetők, bár az ízületek károsodása nem fordítható vissza. Az aktív életmód, az egészséges testsúly fenntartása és bizonyos kezelések lassíthatják a betegség előrehaladását, és segíthetnek a fájdalom és az ízületi funkciók javításában.

Osteochondritis dissecans

Olyan állapot, amelyben az ízületi porc alatti csont a véráramlás hiánya miatt elhal. Az elhalt csont és vele a porc kitörhet a helyéről, fájdalmat okozva és esetleg akadályozva az ízület mozgását.

Leggyakrabban gyermekeknél és serdülőknél fordul elő. Tüneteket okozhat akár közvetlenül az ízület sérülése után, akár több hónapos, az ízületet érintő aktív terhelés, különösen a nagy terheléssel járó aktivitás, például ugrás és futás után. Az állapot leggyakrabban a térdben fordul elő, de előfordul könyökben, bokában és más ízületekben is.

Az orvosok az osteochondritis dissecans stádiumát a sérülés nagysága, a töredék részleges vagy teljes leválása, valamint a töredék helyben maradása szerint állapítják meg. Ha a meglazult porc- és csontdarab a helyén marad, előfordulhat, hogy kevés panasza van a betegnek vagy egyáltalán nincs is. Kisgyermekeknél, akiknek a csontjai még fejlődnek, a sérülés magától is begyógyulhat.

Műtétre akkor lehet szükség, ha a töredék leválik és beakad az ízület mozgó részei közé, vagy ha tartós fájdalmat okoz.

Paget-kór a csontokban

Megzavarja a szervezet normális újrahasznosítási folyamatát, amelyben az új csontszövet fokozatosan felváltja a régi csontszövetet. Idővel a csontok törékennyé és torzszülötté válhatnak. Leggyakrabban a medence, a koponya, a gerinc és a lábak érintettek.

Kockázata az életkor előrehaladtával és akkor nő, ha a családtagoknál is fennáll a betegség. Az orvosok számára ismeretlen okokból azonban az elmúlt években ritkábbá vált, és ha kialakul, kevésbé súlyos. A szövődmények közé tartozhat a csonttörés, a halláskárosodás és a gerincben lévő idegek becsípődése.

A csontritkulás által meggyengült csontok megerősítésére használt gyógyszerek a kezelés fő támaszai. Szövődmények esetén műtétre lehet szükség. A fizikoterápia, az imok kezelése jelent még segítséget.

Patelláris íngyulladás

A térdkalácsot (patella) a sípcsonthoz kötő ín sérülése. A patelláris ín a comb elülső részén lévő izmokkal együttműködve nyújtja ki a térdet, hogy rúgni, futni és ugrani tudj.

„Ugró térd” néven is ismert. Jellemzően sportolóknál fordul elő, akiknek sportja gyakori ugrásokkal jár – például kosárlabda és röplabda. Azonban előfordul futóknál, különösen azoknál, akik sokat edzenek egyenetlen talajon.

Kezelése a térd körüli izmok nyújtására és erősítésére irányuló kezelésekkel, illetve gyulladáscsökkentő fizikoterápiával történik.

Patellofemorális fájdalom szindróma

A térd elülső részén, a térdkalács (patella) körül jelentkező fájdalom. Néha „futó térdnek” is nevezik, és gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akik futással és ugrálással járó sportokat űznek.

A térdfájdalom gyakran fokozódik, ha futsz, lépcsőn jársz fel vagy le, hosszú ideig ülsz vagy guggolsz. Az egyszerű kezelések – például a pihenés és a jég – gyakran segítenek, de néha fizikoterápiára van szükség a patellofemorális fájdalom enyhítéséhez.

Perifériás artériás betegség (PAD)

Gyakori keringési probléma, amelyben a szűkült artériák miatt csökken a végtagok vérellátása.

Kialakulásakor a lábaid vagy karjaid – általában a lábaid – nem kapnak elegendő vért (és ezzel oxigént) ahhoz, hogy az lépést tudna tartani a fellépő igényekkel. Ez járás közben jelentkező lábfájdalmat (claudikáció) okoz.

A perifériás artériás betegség valószínűleg az artériákban felhalmozódott zsírlerakódások (érelmeszesedés) jele is. Ez szűkíti az artériákat és csökkentheti a véráramlást a lábakban és esetenként a karokban.

Gyakran sikeresen kezelheted testmozgással, egészséges táplálkozással és a dohányzás minden formájáról való leszokással. Eszközös kezelés akkor jöhet szóba, ha a testmozgás valamilyen okból akadályozott.

Perifériás neuropátia

Az agyon és a gerincvelőn kívüli, úgynevezett perifériás idegek károsodásának eredménye. Gyakran okoz gyengeséget, zsibbadást és fájdalmat, általában a kezekben és a lábakban. Más területeket és testfunkciókat is érinthet, beleértve az emésztést, a vizelést és a keringést.

A perifériás idegrendszer információkat küld az agyból és a gerincvelőből (azaz a központi idegrendszerből) a test minden részébe. A perifériás idegek a másik irányban is szállítanak információt, azaz a testből és szervekből érzékszervi információkat továbbítanak az agy felé.

Traumás sérülések, fertőzések, anyagcsereproblémák, öröklött okok és toxinoknak való kitettség következtében alakulhat ki. Az egyik leggyakoribb ok a cukorbetegség.

Általában szúró, égő vagy bizsergő fájdalomként írják le a közben megélt fájdalmat. Sok esetben a tünetek javulnak, különösen, ha kezelhető betegség okozza. A gyógyszerek és egyes fizikoterápiás kezeések csökkenthetik a perifériás neuropátia okozta panaszokat.

Porckorongsérv

A gerincet alkotó egyes csontok (csigolyák) között elhelyezkedő „gumi”párnák (porckorongok) egyikének problémájára utal.

A porckorongnak egy puha, kocsonyaszerű közepe (magja) van, amelyet egy keményebb, gumiszerű külső rész (gyűrű) zár körül. A porckorongsérv, amelyet néha porckorong-csúszásnak vagy porckorongszakadásnak is neveznek, akkor keletkezik, amikor a mag egy része a gyűrűsburokban keletkezett szakadáson keresztül kinyomódik.

A gerinc bármely részén előfordulhat és ott irritálhat egy közeli ideget. Attól függően, hogy melyik részén alakul ki a gerincoszlopnak fájdalmat, zsibbadást vagy gyengeséget okozhat a karban vagy a lábban.

Sok embernek nincsenek tünetei a porckorongsérv során. A probléma enyhítéséhez általában műtét nem szükséges, a gerinctartó izmok ellazítása, majd erősítése segít.

Psoriasis arthritis

Az ízületi gyulladás egy formája, amely a pikkelysömörben szenvedők egy részét érinti – ez egy olyan betegség, amely ezüstös pikkelyekkel borított vörös bőrfoltokat okoz. Hatására a sejtek gyorsan felhalmozódnak a bőr felszínén, vastag, ezüstös pikkelyeket és viszkető, száraz, vörös foltokat képezve, amelyek néha fájdalmasak. A legtöbb embernél a pikkelysömör már évekkel azelőtt kialakul, hogy artritist diagnosztizálnának nála. Egyeseknél azonban az ízületi problémák már a bőrfoltok megjelenése előtt vagy azzal egy időben kezdődnek.

Az ízületi fájdalom, merevség és duzzanat a fő jelei és tünetei. Ezek a test bármelyik részét érinthetik, beleértve az ujjbegyeket és a gerincet is, és a viszonylag enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Mind a pikkelysömör, mind az ízületi pszoriázis esetében a betegség fellángolása váltakozhat a remissziós időszakokkal.

Nincs rá gyógymód. A kezelés a tünetek kontrollálására és az ízületi károsodás megelőzésére irányul. Terápia nélkül mozgásképtelenné is teheti az embert.

Rándulás

Rándulásnál az ízületet tartó ínszalagok egy része elszakad, addig húzódásnál az izomrostok egy része nyúlik meg vagy szakad el túlerőltetés miatt. Ez jellemzően kevésbé súlyos probléma, mint a rándulás. Utóbbi nagy fájdalommal, duzzanattal, vérömleny kialakulásával jár. Ficamnál az ízület ki is ugrik a helyéről, amit tipikusan az jelez, hogy az érintett terület fájdalmassá és duzzadttá válik, mozgása beszűkül.

A szalagok- a két csontot az ízületekben összekötő rostos szövetszalagok – megnyúlásának vagy elszakadásának  leggyakoribb helye a boka. A legtöbb bokarándulás a boka külső oldalán lévő három szalag sérülésével jár. A szalagok olyan kemény szövetszalagok, amelyek stabilizálják az ízületeket és segítenek  megakadályozni a túlzott mozgást. A bokaficam akkor következik be, ha a bokádat ügyetlenül forgatod, csavarod vagy elfordítod. Ez megnyújthatja vagy elszakíthatja a   szalagokat, amelyek segítenek összetartani a bokacsontokat.

A kezdeti kezelés a pihentetés, a jegelés, a nyomókezelés és az érintett végtag magasba emelése. Az enyhe rándulásokat otthon is sikeresen lehet kezelni, súlyos esetekben azonban néha műtétre van szükség a szakadt szalagok helyreállításához.

Reaktív arthritis

Olyan ízületi fájdalom és duzzanat, amelyet a test egy másik részében – leggyakrabban a belekben, a nemi szervekben vagy a húgyutakban – fellépő fertőzés vált ki. Általában a térdet, valamint a boka- és lábízületeket érinti. A gyulladás a szemet, a bőrt és a húgycsövet is érintheti.

Korábban néha Reiter-szindrómának nevezték, amelyet szem-, húgycső- és ízületi gyulladás jellemzett.

Nem gyakori betegség. A legtöbb embernél a tünetek jönnek és mennek, majd végül 12 hónapon belül meg is szűnnek.

Rheumatoid arthritis

Krónikus gyulladásos betegség, amely nem csak az ízületeket érintheti. Egyes embereknél az állapot a test számos különböző rendszerét károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket.

Autoimmun betegség, amikor az immunrendszered tévesen a saját tested szöveteit támadja meg.

Az osteoarthritis kopásos károsodásával ellentétben a rheumatoid arthritis az ízületek belső felszínét érinti, fájdalmas duzzanatot okozva, amely végül csontritkulást és ízületi deformitást eredményezhet. Ahogy az ízületeket bélelő szövet (ízületi hártya) begyullad és megvastagszik, folyadék gyűlik fel benne, majd az ízületek erodálódnak és leépülnek.

A társuló gyulladás az, ami a test más részeit is károsíthatja. Bár az új típusú gyógyszerek drámaian javították a kezelési lehetőségeket, súlyos fázisában még mindig fizikai rendellenességeket okozhat.

Sípcsont fájdalom

A sípcsont – az alsó lábszáron elöl tapintható nagy csont – mentén jelentkező fájdalomra utal. Gyakori a futóknál, táncosoknál és katonai újoncoknál.

Tibialis stressz szindróma néven is ismert, de a köznyelvben csonthártyagyulladás néven is említik. Gyakran előzi meg az edzésprogram vagy kiképzési program drasztikus módosítása. De például hirtelen nagy táv gyaloglása is kiválthatja. A fokozott aktivitás túlterheli az izmokat, az inakat és a csontszövetet.

Legtöbb esete pihenéssel, jegeléssel és egyéb öngyógyító praktikával kezelhető. A megfelelő lábbeli viselése és az edzésterhelés fokozatos emelése segíthet megelőzni a kiújulását.

Stressztörés

Ismétlődő erőhatás, gyakran túlterhelés hatására keletkező repedések a csontokon. Például felkészülési időszakban gyakran és nagy mennyiségben végzett szökdelés, guggolás vagy hosszú futások okozhatják. Keletkezhet a csontok normál használatából is, amelyek olyan betegség miatt gyengülnek le, mint például a csontritkulás.

Leggyakrabban az alsó lábszár és a lábfej teherbíró csontjaiban fordulnak elő. A legnagyobb kockázatnak az atléták és a katonai újoncok vannak kitéve, akik nehéz csomagokat cipelnek hosszú távokon, de bárki szenvedhet stressztörést. Ha például egy új edzésprogramba kezdesz, stressztörésed alakulhat ki, ha hirtelen túl sokat csinálsz az adott gyakorlatokból.

Szeptikus arthritis

Egy ízület fájdalmas fertőzése, amely a véráramon keresztül a test egy másik részéből származó baktériumtól is származhat. Akkor is előfordulhat, ha egy sérülés, például egy állatharapás vagy trauma közvetlenül az ízületbe juttatja a baktériumokat.

A csecsemőknél és az idősebb felnőtteknél alakul ki a legnagyobb valószínűséggel. A mesterséges ízületekkel rendelkezők szintén ki vannak téve a kockázatának. Leggyakrabban a térd érintett, de a csípőt, a vállat és más ízületeket is érintheti. A fertőzés gyorsan és súlyosan károsíthatja az ízületben lévő porcot és csontot, ezért az azonnali kezelés kulcsfontosságú.

A kezelés során az ízületet tűvel vagy műtéti beavatkozással lecsapolják és antibiotikumos kezelést adnak.

Tromboflebitisz, avagy vénafalgyulladás

Gyulladásos folyamat, amely vérrögök kialakulását és egy vagy több véna elzáródását okozza, általában a lábakban. Az érintett véna lehet a bőrfelszín közelében (felületes tromboflebitisz) vagy mélyen az izomzatban (mélyvénás trombózis vagy DVT).

Okai közé tartozik a trauma, a műtét vagy a hosszan tartó inaktivitás. A vérrög a lábvénában fájdalmat, meleget és érzékenységet okozhat az érintett területen.

A trombózis növeli a súlyos egészségügyi problémák kockázatát. Általában vérhígító gyógyszerekkel kezelik. A felületes tromboflebitiszt néha szintén vérhígító gyógyszerekkel kezelik.

Visszeresség

Kanyardós, duzzadó, megvastagodott vénák. Bármelyik felszíni véna visszértágulatossá válhat, de a leggyakrabban a lábakban lévő vénák érintettek. Ez azért van, mert az állás és a járás növeli a nyomást az alsótest vénáiban.

Normális esetben a vénák visszavezetik a vért a test többi részéből a szívbe, így a vér keringhet a testben. Ahhoz, hogy a vért a szívhez juttassa, a lábaidban lévő vénáknak a gravitáció ellenében kell működniük. A visszerességet a vénákban lévő gyengült billentyűk (inkompetens billentyűk) okozhatják, amelyek lehetővé teszik, hogy a vér a vénákban összegyűljön, ahelyett, hogy a szív felé haladhatna.

Sok ember számára a visszerek és a pókhálóvénák – a visszerek egy gyakori, enyhe változata – csupán kozmetikai problémát jelentenek. Másoknak fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak. Néha pedig komolyabb problémákhoz is vezethetnek.

A kezelésre legjobb a rendszeres testmozgás, de alkalmazhatsz fizikoterápiás praktikákat, így izomstimulációt vagy gépi nyirokmasszázst. Az orvos általi véna-elzárás vagy eltávolítás az utolsó ötleted legyen.

A lábfájás gyakran társul a felsorolásban szereplő betegségekhez. A pontos diagnózis felállítása érdekében mindig fordulj orvoshoz. Kezelést csak akkor kezdj, ha ismert, hogy mit kell kezelni – enélkül az önkezelés nem megfelelő lehet.

Lábfájdalom esetén azonnal fordulj orvoshoz vagy sürgősségi ügyelethez, ha 

• Ha lábsérülésed van mély vágással, illetve szabadon lévő csonttal vagy ínnal;
• Nem tudsz járni vagy nem tudod terhelni a lábad;
• Fájdalmat, duzzanatot, bőrpírt vagy meleget érzel a vádlidban;
• Pattogó vagy csikorgó hangot hallasz a lábsérülésedkor.

Mielőbb keress fel orvost, ha:

• Fertőzés jeleit érzékeled magadon, a lábadon, például bőrpír, melegség vagy érzékenység, illetve ha 37,8 ℃ -nál magasabb a lázad.
• A lábad duzzadt, sápadt vagy szokatlanul hűvös.
• Fájnak a vádlijaid, különösen hosszas ülés után, például hosszú autóút vagy repülőút során.
• Mindkét láb duzzadt, amihez légzési problémák is társulnak.
• Bármilyen súlyos lábtüneted van, amely nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik.

Kérj időpontot a közeljövőben, ha:

• Fájdalmat érzel járás közben vagy utána;
• Mindkét lábadban duzzanatot észlelsz;
• Fájdalmaid rosszabbodnak;
• Tüneteid néhány napos otthoni pihenés, kezelés után sem javulnak;
• Fájdalmas visszeres panaszaid vannak.