Sarkantyú
A sarokcsonton megjelenő csontfelrakódást (csontkinövést) a köznyelv "sarkantyú"-nak nevezi. Sarkantyú ott alakul ki, ahol az inak, szalagok a sarokcsonthoz tapadnak. A sarok talpi részén a talpboltozatot tartó szalagok, míg hátul az Achilles-ín tapadnak. A kinövést és a fokozott csontképződést krónikus gyulladás válthatja ki. Az Achilles-ín alatti, hátsó sarkantyú a rendszeresen futóknál gyakori, míg a talpi bárkinél megjelenhet. A sarkantyú által okozott fájdalom igen kellemetlen, hosszú ideig tart és nehezen múlik el.
A sarkantyú kialakulása
A sarokcsonti csontkinövések ott alakulnak ki, ahol a a csont és a rajta tapadó izmok közel vannak egymáshoz, dörzsölődnek. Ha ezeket a pontokat rendszeresen ismétlődően nyomásnak tesszük ki (ilyen például megnövekedett testsúly, hosszabb távok futása illetve a megfelelő sarokpárna nélküli cipőben járás kemény talajon, stb.), akkor a fokozott igénybevétel miatt a tapadási pontok környéke begyullad. A gyulladás tartós fennállása esetén idővel lerakódás keletkezik a csonton. Ez aztán fokozza a nyomást az inakon és egyre erősebbé teszi a tüneteket is.
A legjobb megoldás a gyógyulásra a teljes nyugalomba helyezés lenne. A hetekig szükséges mozgásképtelenség azonban kevesek számára megoldható. A járás során azonban mind az Achilles, mind pedig a sarokcsont talpi része mozog. Azaz a járás rontja a tüneteket és akadálya a gyógyulásnak is. Ezért van az, hogy a sarkantyú hosszú ideig tartó, kínzó tünetekkel jár, ami megkeseríti az érintett mindennapjait.
A sarkantyú diagnosztikája
A sarkantyú diagnózisa általában nem túl bonyolult. A beteg által elmondott tünetek, a fizikai vizsgálat általában elegendő. Természetesen röntgen felvétellel egyszerűen meggyőződhetünk a csontkinövés meglétéről. A fenti képen jól látszik a sarokcsont talpi részén levő jelentős csontcsőr. Ennél több vizsgálatra ritkán van szükség. Fontos, hogy a csőrképződés lassan alakul ki, azaz a jellemző fájdalmak ellenére nem biztos, hogy már csontkinövés is kimutatható. Erre huzamosabb ideje fennálló fájdalmas gyulladás után számíthat.
A kezelési stratégia szempontjából majdnem mindegy, hogy a kinövés megjelenik-e. A gyulladás és fájdalom csökkentése az elsődleges.
A sarkantyú kezelése
Orvosi kezelések
elsősorban helyileg adott szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentőket jelent. Alkalmazhatók kenőcsben és közvetlenül a gyulladt területbe adott injekció formájában.
A sarokcsont röntgenbesugárzása gyakran alkalmazott módszer, bár nincsenek meggyőző adatok a kedvező hatásra vonatkozóan. Annyi biztos, a radioaktív sugárzásból minél kevesebbet érdemes kapnunk.
A lökéshullám kezelés igen hatékony fizikoterápiás módszer, azonban a rendelői néhány kezelés ritkán szünteti meg teljesen a sarkantyús panaszokat. Otthoni lökésterápiás készülékek pedig még nincsenek.
A tünetek tartós fennállása esetén többféle műtéti megoldás is lehetséges, mely során az inakat (fasciát) leválasztják a csontról és "levésik" a csont-többletet, majd visszarögzítik a szalagokat. Az inak "visszatapadása" hosszú folyamat, így hetekig semmilyen mértékben sem terhelhető a végtag.
Otthoni fizikoterápiás kezelések
Többféle módszer létezik. Ezek egyenként is hatásosak, azonban kombináltan vezetnek a legjobb eredményre.
A sarok párnázása egyszerű talp vagy sarokbetéttel enyhíti a járás közbeni panaszokat és eloszlik a gyulladt területre gyakorolt nyomás is.
Éjszakai rögzítés: a boka visszafeszített helyzetben történő éjszakai rögzítése 8 hétre. Gyakran alkalmazott módszer, ami a beteg számára meglehetősen kényelmetlen, akadályozza az alvást. A módszer a fájdalmak gyors csökkenését biztosítja az első napokban.
Fájdalomcsillapító TENS kezelés: a TENS hatékony tüneti terápia mozgásszervi betegségekben. Gyorsan csökkenti a fájdalmat, azonban nincs gyógyító hatása. A TENS kezelés a szükséges gyakorisággal ismételhető. Biztosan nem okoz mellékhatást.
Hideg-meleg terápia: a váltakozó hűtés és melegítés serkenti a vérkeringést és ezzel a gyulladást csökkentő gyógyulási folyamatokat. A speciálisan a láb kezelésére kifejlesztett Thermedic Láb készülékkel érdemes próbát tenni enyhe tünetek esetén.
Ultrahang kezelés: az ultrahang egy mechanikus energia, mely a szövetekben elnyelődve serkenti a vérkeringést, és ezzel a gyógyulási folyamatokat. Az ultrahang nem adagolható korlátlanul! Ismerni kell néhány szabályt arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig és milyen intenzitással kell kezelni. Erről tájékozódhat ebből a cikkből.
Lágylézer kezelés: napjainkban a lágylézerek alkalmazását tartják talán a leghatékonyabbnak a mozgásszervi betegségek esetén. Ide sorolható a sarkantyú is. A szövetekbe sugárzott fény (lézer) a szövetekben többféle kedvező hatást indít el. Bár van némi hőtermelő és keringést javító hatása is, azonban a gyógyító hatást sejtszinten végzi. A szövetekben a lézersugárzás hatására keletkező mikroáramok helyreállítják a beteg, gyulladt sejtek membránpotenciálját és ezzel a sejbeli folyamatokat is katalizálják. Gyorsul a gyógyulás, a gyulladásos folyamat csökken, megszűnik.
Kombinált kezelés: a fizikoterápiás gyakorlatban a fentiek kombinált alkalmazását javasolják. A kezelés a hűtés-melegítés, az ultrahang, a lágylézer kezelések, továbbá speciális nyújtógyakorlatok rendszeres végzéséből áll.
A sarkantyú azonban az összehangolt kezelés ellenére is igen makacs gyulladást okoz. A napi tevékenység során a járás mindig a gyógyulás ellen dolgozik. Ezért a tünetek "elmulasztásához" kitartás, gyakran hónapokig tartó kezelés szükséges.