Krónikus gyulladás – okát az életmódodban keresd!

A krónikus gyulladás korunk egyik leggyakoribb kórképe. Okai szerteágazók, döntő mértékben az életmódban keresendők. Nézzük a fontosabb tudnivalókat.

Mi a krónikus gyulladás?

A krónikus gyulladás egy hosszan tartó, gyakran alacsony intenzitású gyulladásos folyamat, amely több hónapon vagy akár éven át is eltarthat. Ha kialakult és nem kezeled az okát, akkor akár életed végéig megkeserítheti mindennapjaid. 

Meg kell különböztetni az akut gyulladástól, amely gyors, rövid ideig tartó és általában igen erős tünetekkel jár, mint a vörösség, duzzanat, melegség, fájdalom és mozgáskorlátozottság. Akut gyulladás lehet a vakbélgyulladás, a torokgyulladás baktérium fertőzés következtében, vagy a túlzott szerszámhasználat miatt kialakuló kéz-ínhüvely gyulladás.  

A krónikus gyulladás általában kevésbé feltűnő. Gyakran nincsenek egyértelmű jelei, ami nehezíti az észlelését és kezelését. 

Krónikus gyulladások néhány formája

Krónikus gyulladásos betegségek és állapotok nagyon sokfélék lehetnek, különböző szöveteket, szerveket vagy szervrendszereket érinthetnek. Néhány példa a krónikus gyulladásos betegségekre (nem teljes felsorolás!):

Metabolikus és szív-érrendszeri betegségek

• Érelmeszesedés: Az artériák falának krónikus gyulladása, amely plakkok képződéséhez vezet. Egyes plakkok környezetében erőteljes gyulladásos folyamat indul, amelyek vérrög képződést indíthatnak el.  A vérrög (trombus) érelzáródást okozz, mely attól függően, hogy mely szervben van, szívinfarktust, sztroke-t vagy más súlyos, életveszélyes kórképet okoz. 
• 2-es típusú cukorbetegség: A metabolikus (anyagcsere) rendellenesség, amely a túlzott szénhidrátbevitel hatására alakul ki, inzulinrezisztenciával és glükóz anyagcsere zavarokkal jár. Az állandó cukorbőség „stresszt” okoz, amely csökkenti az immunrendszer aktivitását, rontja a regenerációs folyamatokat és krónikus gyulladáshoz vezet.

Autoimmun betegségek

• Reumatoid artritisz: Az ízületek krónikus gyulladása, amely duzzanatot, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okoz.
• Szisztémás lupus erythematosus (SLE): Egy szisztémás autoimmun betegség, amely több szervrendszert is érint, beleértve a bőrt, az ízületeket, a veséket és az agyat.
• Psoriasis: Egy bőrbetegség, amely vörös, pikkelyes bőrkiütéseket okoz, gyakran társul ízületi gyulladással (pszoriázisos artritisz).
• Áteresztő bél szindróma, Crohn-betegség és colitis ulcerosa: A béltraktus krónikus gyulladása, amely hasi fájdalmat, hasmenést és más tüneteket okoz.

Mozgásszervi betegségek

Az ízületi gyulladások és a kapcsolódó állapotok széles skálát fednek le, és különböző kategóriákba sorolhatók azok alapján, hogy milyen okokból és hogyan alakulnak ki.

• Arthritis kifejezés számos ízületi gyulladásos állapotot foglal magában. Fő típusai:
  Reumatoid arthritis (RA): Egy autoimmun betegség, amely krónikus, rendszerszintű gyulladást okoz, elsősorban az ízületeket érintve. Az immunrendszer tévesen támadja meg az ízületek szinoviális membránját, ami gyulladáshoz, fájdalomhoz, duzzanathoz és végül az ízületi struktúrák károsodásához vezet.
  Osteoarthritis (OA), ismert még mint artrózis: Az ízületek degeneratív betegsége, ami az ízületi porc kopásával és leépülésével jár. Ez az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, amely főként az idősebb korosztályt érinti, és az ízületek használatával összefüggő kopás és kopás eredménye.
• Tendinopátia magában foglalja az íngyulladást és a degeneratív változásokat az ínban, beleértve a tendinitist (inak akut gulladása) is. A tendinopátia hosszan tartó vagy krónikus állapot, amely strukturális változásokkal jár az ínban, és nem feltétlenül jár akut gyulladással. A tendinopátia kialakulhat a tendinitis krónikussá válásával, vagy az ín szerkezetének fokozatos degenerációjával.

Más krónikus gyulladásos állapotok

• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): A tüdő gyulladásos állapota, amely nehézlégzést, légszomjat, köhögést, légúti váladékképződést okoz.
• Fibromyalgia krónikus fájdalom szindróma, amely fájdalmat, fáradtságot és izom merevséget okoz; összefüggés van a fibromyalgia és a krónikus gyulladások között.
• Obesitas: Az elhízás önmagában is összefüggésbe hozható a krónikus alacsony szintű gyulladással, amely hozzájárulhat a fent említett és más betegségek kialakulásához.

A krónikus gyulladás szerepe a különböző betegségek kialakulásában és progressziójában összetett és továbbra is aktív kutatás tárgya. A gyulladásos folyamatok és az egyes betegségek közötti kapcsolat mélyebb megértése hozzájárulhat új terápiás célpontok és kezelési stratégiák azonosításához.

A krónikus gyulladás okai

Számos lehetséges oka van, többek között tartós (vagy nem megfelelően kezelt) fertőzések, hosszantartó expozíció irritáló anyagoknak, mint például a dohányfüst vagy a szennyezett levegő, és életmódbeli tényezők, mint például a túlzott testsúly vagy a nem megfelelő étrend.

A krónikus gyulladás következménye számos betegség és állapot lehet, például szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, bizonyos ráktípusok, ízületi gyulladás és autoimmun betegségek, mint például a rheumatoid arthritis és a lupus.

Milyen faktorok vezethetnek krónikus gyulladáshoz

Fertőzés 

Nem ez a leggyakoribb ok, de napjainkban a túlzott és helytelen antibiotikum használat miatt lehetséges a fertőzések gyógyulásának elhúzódása, ami tartós gyulladást eredményez ott, ahol a kórokozók behatolnak. 

Táplálkozás – túl sok szénhidrát

Sokkal gyakoribb ok. Mai étrendünk túl sok szénhidrátot tartalmaz (kenyér, pékáruk, sütemények, liszt, tészta, pizza, gyümölcslevek, télen-nyáron elérhető friss gyümölcsök, energiaitalok, üdítőitalok, nassolnivalók, fagyi, stb). rendkívül sok szénhidrátot – és ami még rosszabb – tiszta glükózt és fruktózt tartalmaznak. Ezek állandó fogyasztása miatt az anyagcsere (metabolizmus) egyoldalúvá válik. Ha van cukor, akkor a test csakis ebből állít elő energiát és ami felesleg, azt zsírrá alakítja. A vércukorszint állandó fel-le ingázása egyrészt fokozza az éhséget, másrészt a cukorbontás során felszabaduló anyagok károsítják a sejteket. Inzulin rezisztencia alakul ki. A mitokondriumok az egyoldalú cukorfelhasználás miatt károsodnak (oxidatív stressz) és számuk csökken. Ma már tény, hogy a cukor-túlkínálat a gyulladásos betegségek egyik fő kiváltó oka. 

Tartós stressz

A stressz több mechanizmuson keresztül hat az emberi testre. A tartós stressz kiemelkedő szerepet játszik a krónikus gyulladás kialakulásában és fenntartásában
A stresszhatások lehetnek pszichológiai, fizikai vagy kémiai ingerek, aktiválják a szervezet stresszválasz rendszereit, beleértve a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt (HPA tengely) és a szimpatikus idegrendszert, amelyek mind befolyásolják az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat. A tartósan fennálló stressz „kikapcsolja” az immunrendszert és a test öngyógyító folyamatait – azaz állandó stresszhatás fenntartja kiváltja és fenntartja a gyulladásos állapotot.
A stressz befolyásolja a bél mikrobiomját is. Megváltozik a bélbaktériumok összetétele, ami hozzájárul a „szivárgó bél” szindróma kialakulásához, ami fokozza a gyulladásos állapotot.

Mozgáshiány

A mozgáshiány (a fizikai inaktivitás) hozzájárul a krónikus gyulladás kialakulásához és fenntartásához. Növekszik a zsírszövet mennyisége, ami gyulladásfokozó anyagokat termel. Gyakran jár együtt inzulinrezisztencia kialakulásával, az immunrendszer funkcióinak változásával, az oxidatív stressz növekedésével, a bél mikrobiom diverzitásának csökkenésével, valamint pszichológiai stressz és alvászavarok előidézésével.
Ezzel szemben a rendszeres testmozgás csökkenti a gyulladásos markereket és javíthatja az egészség általános állapotát.

Alváshiány

Az alvás fontos szerepet játszik a szervezet gyulladásos folyamatainak szabályozásában. Az alvás (pihenés) időszakában fokozódik a test regenerációs és öngyógyító folyamatai. 
Az alvászavarok -alváshiány, alvás minőség problémák- megzavarják az immunrendszer, a regeneráció folyamatait, így szoros összefüggésbe hozhatók a krónikus gyulladás kialakulásával és fenntartásával.

A krónikus gyulladás kezelése

A kezelés komplex és többdimenziós megközelítést igényel, figyelembe véve a gyulladást kiváltó okokat, az érintett szöveteket és a gyulladásos folyamatok mechanizmusait. A kezelés fő célja a gyulladás mérséklése, a tünetek enyhítése, az alapbetegség kezelése és a krónikus gyulladással összefüggő károsodások megelőzése. Íme néhány fő szempont és stratégia a krónikus gyulladás kezelésében:

Életmódváltoztatás

• Egészséges táplálkozás: A gyulladáscsökkentő étrend, amelyben nincs vagy minimális a szénhidrátok mennyisége, mérsékelt a fehérjebevitel. Ez már 1-2 hét alatt érezhetően segíthet csökkenteni a szervezet gyulladásos válaszait.
• Rendszeres testmozgás: A mérsékelt intenzitású testmozgás, mint a gyaloglás, úszás vagy kerékpározás hozzájárul a gyulladás csökkentéséhez és javítja az általános egészséget.
• Stresszkezelés: A jóga, meditáció, légzőgyakorlatok, a tVNS (vagus stimuláció) segítenek csökkenteni a stressz által kiváltott gyulladásos folyamatokat.
• Alvás: A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás létfontosságú a gyulladásos folyamatok szabályozásában, mérséklésében.

Gyógyszeres kezelés

Napjaink orvoslásában szinte kizárólag ezt alkalmazzák, ami véleményem szerint teljesen elhibázott.

Maga a gyulladás egy tünet, ami felhívja a figyelmet valami nagyobb bajra. A fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, szteroidok elnyomják a gyulladásos tünetet, de nem gyógyítják.

A gyulladások többségének gyógyszeres kezelése olyan, mint amikor a házadban jelezni kezd a tűzjelző és te ahelyett, hogy a tüzet oltanád, levered a falról a tűzjelzőt, hogy ne visítson. Eközben a tűz tovább pusztít.

Ha orvoshoz mész, akkor ezeket szokás felírni:  

• Gyulladáscsökkentő gyógyszerek: Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), kortikoszteroidok és specifikus gyulladáscsökkentő gyógyszerek célzottan csökkenthetik a gyulladást.
• Immunmodulátorok: Az autoimmun betegségek esetében az immunrendszer működését módosító gyógyszerek, mint a biológiai terápiák (TNF-gátlók, interleukin-gátlók) segíthetnek kontrollálni a gyulladást.
• Betegségspecifikus gyógyszerek, mely az alapbetegség kezelésére szolgálnak, például a szív- és cukorgyógyszerek. 

Ahogy a leírásban is láthatod, nem a kiváltó okot szüntetik meg, csak elnyomják a tüneteket. A gyógyszeres kezelésre számos esetben szükséged van, életmentő lehet, azonban ezektől nem fogsz meggyógyulni! Változtass az életmódodon, elsősorban az étrenden, mozog többet, csökkentsd a stresszt és pihenj (aludj) megfelelően. Ezek fognak meggyógyítani, nem a gyógyszerek. 

Egyéb terápiák

• Fizikoterápia és rehabilitáció: Ízületi gyulladás vagy más mozgásszervi gyulladásos állapotok esetében a fizikoterápiás módszerek ( gyógytorna, masszázs, terápiás ultrahang, izomstimuláció, mikroáram kezelés, lágylézer és mágneses mező terápiák, stb) javítják a mozgástartományt, erősítik az ízület körüli izmokat és csökkentik a fájdalmat.
  A mikroáram és a lágylézer kezeléseket tartom a leghatékonyabb gyulladáscsökkentő hatásúnak.
• Gyógyteák és gyógynövény-kiegészítők: Bizonyos gyógynövények és természetes kiegészítők, mint a kurkuma, gyömbér és omega-3 kiegészítők, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
• tVNS – vagus stimuláció: a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásával fokozza a regenerációs -gyulladáscsökkentő- folyamatokat, fokozza az immunrendszer aktivitását, csökkenti a gyulladást.