Ízületi fájdalom okai

Tested körülbelül 300 ízülettel rendelkezik, amelyek mindegyike létfontosságú szerepet játszik a mozgásban, illetve a tested flexibilitásában. Az ízületi fájdalom leginkább (de nem kizárólag) idősebb korban jelentkezik és egyike a világ legelterjedtebb egészségügyi problémáinak. Az ízületek – a test különböző részeit összekötő elemként – komplex apparátusok, amelyek többféle összetevőből épülnek fel. Található bennük porc, csont, szalag, ín, izom, hártya, folyadék és szövet. Az ízületi fájdalomnak emiatt sok különböző oka lehet. Ebben az írásban ezeket szedtem „csokorba”. 

Az ízületi gyulladás csoportosítása

Lefolyását tekintve lehet enyhe, hogy csak bizonyos tevékenységek után okoz fájdalmat. Előfordulhat azonban, hogy súlyosabb következményekkel jár, korlátozva ezzel bizonyos mozgásokat- különösen az emelést és a mozgatást téve rendkívül kínzóvá.

Az ízületi fájdalom 3 alapvető csoportba sorolható:

• Ízületi gyulladás: a fájdalmat az ízület gyulladása vagy fertőzése okozza (legtöbbször ez az ízület pirosodásával vagy megdagadásával jár, és a fájdalom estére felerősödik)
• Oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás): a fájdalom mechanikai eredetű, legtöbbször az ízületi porc kopása és elhasználódása okozza. Általános jellemző, hogy az ízület ébredéskor merev és erős a fájdalom, ami mozgatás hatására lassan enyhül, „bejáródik”.
• Baleset, sérülés: Ízületi fájdalmat okozhat még baleset vagy sérülés is, például ütődés vagy esés.

Az ízületi fájdalom tünetei

A tünetek jelentkezhetnek minden látszólagos ok nélkül, vagy egy adott mozgás során, fokozatosan vagy hirtelen. Pihenéskor csökkenhet vagy maradhat a fájdalom, tarthat rövid vagy hosszú ideig.

• Ízületi merevség inaktív időszak után, vagy reggel
• Duzzanat
• Bőrpír (kivörösödés)
• Melegérzet az ízületben
• Csökkent rugalmasság (flexibilitás)
• Csökkent mozgásképesség

Ízületi fájdalmat okozó állapotok

Az ízületi fájdalom oka szerteágazó lehet (nem gyakoriság szerinti sorrendben említem a lehetséges okokat).

Ínhüvelygyulladás

Az inak – az izmot a csonthoz rögzítő, rostos „kötelek” – gyulladása vagy irritációja. Ez az állapot az ízületen kívül, de annak közelében okoz fájdalmat és érzékenységet.
Bármelyik ínban előfordulhat, a leggyakoribb mégis a váll, a könyök, a csukló, a térd és a sarok környékén.
Gyakori elnevezések: teniszkönyök, golfkönyök, dobó váll, úszó váll, ugró térd
Az ínhüvelygyulladás legtöbbször sikeresen kezelhető pihentetéssel (RICE kezelés – azaz pihentetés, jegelés, rögzítés, felpolcolás), fizikoterápiával (ajánlott: terápiás ultrahang, lágylézer, mikroáram, pulzáló mágneses mező) és a fájdalmat csökkentő gyógyszerekkel. Ha az íngyulladást nem kezelik megfelelően, krónikussá válhat, ami az ín szakadásához vezethet – ilyenkor műtétre lehet szükség.

Csonttörés

Az ízület közelében történt törés fájdalmat válthat ki a közeli ízületben

Reumás láz

Gyulladásos betegség, amely akkor alakulhat ki, ha a torokgyulladást vagy a skarlátot nem kezelik megfelelően. A torokgyíkot és a skarlátot a streptococcus baktérium fertőzése okozza. Leggyakrabban az 5 és 15 év közötti gyermekeket érinti, bár fiatalabb gyermekeknél és felnőtteknél is kialakulhat. Bár a torokgyulladás gyakori, a reumás láz ritka a fejlett országokban (azonban számos fejlődő országban továbbra is gyakori).
A reumás láz maradandó szívkárosodást okozhat, beleértve a szívbillentyűk károsodását és a szívelégtelenséget. A kezelések csökkenthetik a gyulladás okozta károkat, enyhíthetik a fájdalmat és más tüneteket, és megelőzhetik a reumás láz kiújulását

Reumatoid artritisz

Krónikus gyulladással járó betegség, amely nem csak az ízületeket érintheti. Egyes embereknél az állapot a test számos különböző rendszerét károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket.
A reumatoid artritisz autoimmun betegség, amikor az immunrendszered tévesen a saját testének szöveteit támadja meg.
Az oszteoarthritisz kopásos károsodásával ellentétben a rheumatoid arthritis az ízületek „bélését” érinti, fájdalmas duzzanatot okozva, amely végül csontpusztulást és ízületi deformitást eredményezhet.
A hozzá társuló gyulladás az, ami a test más részeit is károsíthatja. Bár az új típusú gyógyszerek javították a kezelési lehetőségeket, a súlyos reumatoid artritisz még mindig fizikai fogyatékosságot okozhat.

Oszteoarthritisz

Az ízületek leépülését okozó betegség. Az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, világszerte több millió embert érint. Akkor alakul ki, amikor a csontok végeit párnázó védőporc elhasználódik, elkopik.
Bár az osteoarthritis bármelyik ízületet károsíthatja, a betegség leggyakrabban a kéz, a térd, a csípő és a gerinc ízületeit érinti.
Tünetei általában kezelhetők, bár a porc elkopása nem fordítható vissza. Az aktív életmód, az egészséges testsúly fenntartása és bizonyos kezelések (izomerőt helyreállító EMS, lágylézer, pulzáló mágneses mező) lassíthatják a betegség előrehaladását, és segíthetnek a fájdalom és az ízületi funkciók javításában.

Rándulás

A szalagok – a két csontot az ízületekben összekötő rostos szövetszalagok – megnyúlása vagy elszakadása. Leggyakoribb helye a boka.
Kezdeti kezelése a pihentetés, a jég, a kompresszió és a végtag magasba emelése, kipárnázása. Enyhébb formáját otthon is sikeresen lehet kezelni. Súlyosabb esetekben néha műtétre van szükség a szakadt szalagok helyreállításához.

Ficam

Az ízület két vagy több csont találkozásának helye. A ficam olyan sérülés, amikor az ízületet alkotó csontok végei kilökődnek a normál helyzetükből (kiugranak a helyükről). Ez a fájdalmas sérülés átmenetileg deformálja és mozgásképtelenné teszi az ízületet.
Leggyakrabban a vállakban és az ujjakban fordul elő, de érintett lehet a könyök, a térd és a csípő is. Ficam legtöbbször nyilvánvalóan látható, de a gyanúja esetén is azonnal fordulj orvoshoz, hogy csontjaid visszakerüljenek eredeti helyzetükbe.
Megfelelő kezelés esetén a legtöbb ficam néhány hetes pihenés és rehabilitáció után helyreáll a normális működés. Egyes ízületeknél, például a vállnál azonban megnőhet az ismételt ficam kockázata. Ezt EMS kezeléssel, az ízületet stabilizáló izmok visszaerősítésével lehet megakadályozni.

Burzitisz

Ízületi nyáktömlő gyulladás. Fájdalmas állapot, amely az ízületek közelében lévő csontokat, inakat és izmokat párnázó kis, folyadékkal teli zsákokat, úgynevezett burzákat érinti. A burzitisz akkor lép fel, amikor ezek a kis nyáktömlők begyulladnak.
A burzitisz leggyakoribb helye a váll, a könyök és a csípő. De a térdnél, a saroknál és a nagylábujj tövénél is lehet burzitisz. Gyakorta fordul elő olyan ízületek közelében, amelyek tartósan ismétlődő mozgást végeznek.
A kezelés általában az érintett ízület pihentetését és a további sérüléstől való védelmét jelenti. A legtöbb esetben ez a fajta fájdalom megfelelő kezelés mellett néhány héten belül elmúlik, de a visszatérő fellángolás gyakori.

Köszvény

Ez az állapot a húgysav felszaporodással függ össze. Az ízületi gyulladásnak egy gyakori és összetett formája, amely bárkit érinthet. Jellemzője a hirtelen fellépő, súlyos fájdalom, duzzanat, bőrpír és érzékenység egy vagy több ízületben, leggyakrabban a nagylábujjban.
A köszvényes roham hirtelen jelentkezhet, gyakran az éjszaka közepén ébreszt fel azzal az érzéssel, hogy a nagylábujjad lángol. Az érintett ízület forró, duzzadt és olyan érzékeny, hogy még az ágynemű súlya is elviselhetetlennek tűnik.
A köszvényes tünetek „jönnek-mennek”, azaz gyakori az ismétlődés. De vannak módszerek a tünetek kezelésére és a fellángolások megelőzésére.

Fibromialgia

Széles körű mozgásszervi fájdalom jellemzi, amelyet fáradtság, alvás-, memória- és hangulati problémák kísérnek. A kutatók úgy vélik, hogy a fibromialgia felerősíti a fájdalmas érzeteket azáltal, hogy befolyásolja azt, ahogyan az agy és a gerincvelő feldolgozza a fájdalmas és nem fájdalmas jeleket.
A tünetek gyakran valamilyen esemény, például fizikai erőfeszítés, sérülés, műtét, fertőzés vagy jelentős pszichológiai stressz után kezdődnek. Más esetekben a tünetek fokozatosan halmozódnak fel az idő múlásával anélkül, hogy egyetlen kiváltó eseményhez köthetnéd őket.
A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a férfiaknál. Sok fibromialgiában szenvedő embernek feszülő fejfájása, temporomandibuláris ízületi (TMJ) rendellenességei, irritábilis bél szindrómája, szorongása és depressziója is van.
Bár nincs rá gyógymód, a különböző gyógyszerek segíthetnek a tünetek kontrollálásában. A testmozgás, a relaxációs és stresszcsökkentő gyakorlatok szintén hasznosak.

Bechterew-kór

Szintén egy gyulladásos betegség, amely idővel a gerinccsigolyák összeolvadását okozhatja. Emiatt a gerinc rugalmatlanabbá válik, és görnyedt, előredőlő testtartást eredményezhet. Ha a bordák is érintettek, nehéz lehet a mélylégzés.
A Bechterew-kór gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket. A jelek és tünetek jellemzően a korai felnőttkorban kezdődnek. A gyulladás a test más részein is jelentkezhet – leggyakrabban a szemben alakulhat ki érzékenység.
Nincs rá gyógymód, de a kezelések (gerinctartó izmok lazítása, erősítése EMS-sel, terápiás ultrahang, pulzáló mágneses mező, lágylézer) enyhíthetik a tüneteket, és esetleg lassíthatják a betegség előrehaladását.

Felnőttkori Still-kór

Az ízületi gyulladások egy ritka típusa, amely lázzal, kiütéssel és ízületi fájdalommal jár. Egyeseknél lefolyása csak egyszeri, másoknál az állapot tartósan fennáll vagy kiújul. Ez a gyulladás tönkreteheti az érintett ízületeket, különösen a csuklót. A kezelés olyan gyógyszereket, például prednizolont foglal magában, amelyek segítenek a gyulladás megfékezésében. Ennek a betegségnek a jelei és tünetei utánozhatják más kóros állapotok, például a lupusz és egy limfóma nevű daganatos megbetegedés tüneteit.

Avaszkuláris nekrózis

Más néven oszteonekrózis (csontelhalás). A csontszövet elhalását a romló vagy hiányzó vérellátás okozhatja. A csont „nem táplálkozik”, így meggyengül a szerkezete, apró törések keletkeznek, majd végül a csont összeroppanásához vezethet. Egy csonttörés vagy egy ízületi ficam elszakíthatja a csonthoz futó ereket és ezzel a vérellátást. Az avaszkuláris nekrózist hozhat létre szteroid gyógyszerek hosszú távú, nagy dózisú szedése is. De a túlzott alkoholfogyasztással is összefüggésbe hozható. Bárkit érinthet, de az állapot leggyakrabban a 30 és 50 év közötti korosztályban fordul elő.

Csontrák

A test bármelyik csontjából kiindulhat, de leggyakrabban a medencét vagy a karok és lábak hosszú csontjait érinti. Ritka, az összes rákos megbetegedés kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. Valójában a jóindulatú csontdaganatok sokkal gyakoribbak, mint a rosszindulatúak.
A „csontrák” kifejezés nem foglalja magában azokat a daganatos megbetegedéseket, amelyek a testben máshonnan indulnak ki, és a csontra valójában “csak” ráterjednek (azaz egy távoli daganat „áttétet” képez a csontban). Ezeket arról a ráktípust arról nevezik el, ahonnan kiindultak, például a csontba áttétet adó mellrák.
A csontrák egyes típusai elsősorban gyermekeknél fordulnak elő, míg mások főként felnőtteket érintenek. A sebészi eltávolítás a leggyakoribb kezelés, de kemoterápia és sugárterápia is alkalmazható. A műtét, a kemoterápia vagy a sugárterápia alkalmazásáról szóló döntés a kezelendő csontrák típusától függ.

Komplex regionális fájdalom szindróma

Az idegrendszer működési zavaraiból eredő krónikus fájdalom. Általában a kar vagy a láb egyik részét érinti és sérülés, műtét, stroke vagy szívroham után alakul ki. A fájdalom nem áll arányban az eredeti sérülés súlyosságával. Nem gyakori és az oka nem tisztázott egyértelműen. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha korán elkezdik. Ilyen esetekben javulás, sőt akár remisszió is lehetséges.

Gonokokkuszos ízületi gyulladás

Ez a típusú artritisz egy szexuális úton terjedő fertőzés, a gonorrhoea ritka szövődménye. Általában az ízületek és szövetek fájdalmas gyulladását okozza. Maga a gyulladás általában inkább a nőket érinti, mint a férfiakat. A gonorrhoea egy bakteriális fertőzés. Különösen a tizenévesek és fiatal felnőttek betegsége.

Pajzsmirigy-alulműködés

Ez olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiséget bizonyos létfontosságú hormonokból. A korai szakaszban nem feltétlenül okoz észrevehető tüneteket. Idővel azonban a kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés számos egészségügyi problémát okozhat, például elhízást, ízületi fájdalmat, meddőséget és szívbetegséget.
Diagnosztizálására pontos pajzsmirigyfunkciós tesztek állnak rendelkezésre. A szintetikus pajzsmirigyhormonnal történő kezelés általában egyszerű, biztonságos és hatékony- ehhez orvosoddal együtt kell megtaláljátok a számodra megfelelő adagolást.

Juvenilis idiopátiás artritisz

Korábbi neve juvenilis reumatoid artritisz. A fiatalkori idiopátiás (ismeretlen okból keletkező) artritisz a 16 év alatti gyermekek leggyakoribb ízületi gyulladása. Tartós ízületi fájdalmat, duzzanatot és merevséget okozhat. Egyes gyermekeknél a tünetek csak néhány hónapig jelentkezhetnek, míg másoknál a tünetek évekig fennállnak. Egyes esetekben súlyos szövődményeket, például növekedési zavarokat, ízületi károsodást és szemgyulladást okozhatnak. A kezelés a fájdalom és a gyulladás kontrollálására, a funkciók javítására és a károsodás megelőzésére összpontosít.

Leukémia

A „Fehérvérűség” a szervezet vérképző szöveteinek daganatos megbetegedése, beleértve a csontvelőt és a nyirokrendszert is. Számos típusa létezik. A leukémia egyes formái gyakrabban fordulnak elő gyermekeknél, míg más formái főként felnőttekre jellemzők.
A fehérvérsejtekkel kapcsolatos – ezeknek a fertőzések elhárításában van szerepük. Normális esetben rendezett módon növekednek és osztódnak, ahogyan a szervezetnek szüksége van rájuk. A leukémiás embereknél a csontvelő túlzott mennyiségű fehérvérsejtet termel, amelyek viszont nem működnek megfelelően.
A leukémia kezelése összetett lehet – típusától és más tényezőktől függően.

Lupusz

Ez egy autoimmun betegség, mely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer megtámadja a saját szöveteit és szerveit. A lupusz által okozott gyulladás érintheti az ízületeket, a bőrt, a veséket, a vérsejteket, az agyat, a szívet és a tüdőt. Nehéz lehet diagnosztizálni, mert jelei és tünetei gyakran más betegségek tüneteit utánozzák. A lupusz legjellegzetesebb jele a mindkét arcon szétterülő, pillangószárnyakra emlékeztető kiütés- de nem minden esetben fordul elő. Lehetnek veleszületett okai, de fertőzések, bizonyos gyógyszerek vagy akár a napfény is kiválthatja. Bár nem gyógyítható, a kezelések segíthetnek a tünetek kontrollálásában.

Lyme-kór

A Lyme-kór a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, amelyet a fertőzött kullancs csípése terjeszt. Több baktérium is okozhatja, Európában és Ázsiában a Borrelia afzelii és a Borrelia garinii a leggyakoribbak. Nagyobb valószínűséggel kaphatod el a Lyme-kórt, ha füves és erősen erdős területeken élsz vagy tartózkodsz, ahol a hordozó kullancsok jól érzik magukat. Fontos, hogy ezeken a fertőzött területeken tedd meg a megfelelő óvintézkedéseket.

Csontvelőgyulladás (csontfertőzés)

A fertőzés legtöbbször egy sérülés után, a vérárammal terjedve éri el a csontot vagy a közeli szövetekből terjed át. Az infekció (fertőzés) magából a csontból is kiindulhat, ha egy sérülés során a baktériumok eljutnak a csontig (pl. nyílt törés esetén a csont a földhöz ér).
A dohányosok, a cukorbetegek vagy a veseelégtelenségben szenvedők nagyobb veszélynek vannak kitéve a csontvelőgyulladás kialakulása szempontjából. A cukorbeteg lábon a fekélyek következtében alakulhat ki csontvelőgyulladás. Bár egykor gyógyíthatatlannak tartották, ma már sikeresen kezelhető. A legtöbb embernek műtétre van szüksége az elhalt csontrészek eltávolításához. A műtét után általában erőteljes antibiotikumos kezelésre van szükség, ezt általában kórházban vénásan adott szerekkel történik.

Paget-kór

A Paget-kór a csontok olyan megbetegedése, amelyben zavar támad a szervezet normális csontépítő folyamataiban. Normál esetben a csontszövet fokozatosan újraépül, a régi csontszövet lebontódik, új csontszövet fokozatosan felváltja a régi csontszövetet. Paget-kór esetén ez rendellenesen történik meg, a csontok fokozatosan törékennyé és deformálttá válnak. Leggyakrabban a medence, a koponya, a gerinc és a lábak érintettek. Kockázata az életkor előrehaladtával nő, illetve ha a családtagoknál is fennáll a betegség. Ismeretlen okokból ez a betegség az elmúlt években egyre ritkábbá vált, és ha kialakul, kevésbé súlyos. A szövődmények közé tartozhat a csonttörés, a halláskárosodás és a gerincben lévő idegek becsípődése. A kezelés során a meggyengült csontok megerősítésére gyógyszeres kezelést adnak. Szövődmények esetén műtétre lehet szükség.

Polimialgia reumatika

Izomfájdalmat és izommerevséget okoz, különösen a vállakban és a csípőben. Jelei és tünetei általában gyorsan kezdődnek és reggelente rosszabbak. Kialakulásakor a legtöbben 65 évnél idősebbek. Ritkán érinti az 50 év alattiakat. Gyakran egy másik gyulladásos betegséggel, az úgynevezett óriássejtes arteritisszel áll kapcsolatban. Az óriássejtes arteritisz fejfájást, látási nehézségeket, állkapocsfájdalmat és fejbőrérzékenységet okozhat. Lehetséges, hogy a két állapot együttesen jelentkezik.

Pszeudo-köszvény (álköszvény)

Egy vagy több ízület hirtelen, fájdalmas duzzanata jellemzi. Ezek az epizódok napokig vagy hetekig tarthatnak. A leggyakrabban érintett ízület a térd. Kalcium-pirofoszfát lerakódási betegségnek is nevezik. A „pszeudo-köszvény” elnezvezés utal a köszvényhez való hasonlóságra. Mindkét állapotot az ízületen belüli kristálylerakódások okozzák, de a kristályok típusa eltérő. Nem világos, hogy miért képződnek kristályok az ízületekben és miért okoznak álköszvényt, de a kockázat az életkor előrehaladtával nő. A fizikoterápiás kezelések segíthetnek a fájdalom enyhítésében és a gyulladás csökkentésében.

Artritis psoriatica 

A pikkelysömörben (psoriázis) szenvedők egy részét érinti. A psoriázis jellegzetes bőrtünetekkel – vörös bőrfoltokkal és ezüstös pikkelyekkel- jár. A legtöbb embernél először a bőrtünetek jelennek meg, az ízületi panaszok csak később kezdődnek. Ritkábban az ízületi problémák már a bőrfoltok megjelenése előtt elkezdődhetnek.
Az ízületi fájdalom, merevség és duzzanat a pikkelysömör-artritisz fő jelei és tünetei. Ezek a tünetek a test bármelyik részét érinthetik, beleértve az ujjbegyeket és a gerincet is, és a viszonylag enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Mind a pikkelysömör, mind az ízületi pszoriázis esetében a betegség fellángolása váltakozhat az enyhülési időszakokkal. Nem gyógyítható, ezért a hangsúly a tünetek kordában tartásán és az ízületek károsodásának megelőzésén van. Kezelés nélkül az artritisz psoriatica rokkanttá teheti az embert.

Reaktív artritisz

Az ízületi panaszokat leggyakrabban a belekben, a nemi szervekben vagy a húgyutakban levő fertőzés váltja ki. Általában a térdet, valamint a boka- és lábízületeket, ritkábban a szemet, a bőrt vagy a húgycsövet érintheti. Korábban a reaktív artritiszt néha Reiter-szindrómának nevezték, amelyet szem-, húgycső- és ízületi gyulladás jellemzett. Nem gyakori. A legtöbb embernél a tünetek jönnek és mennek és végül 12 hónapon belül megszűnnek.

Szarkoidózis

A szarkoidózisban gyulladásos sejtek (granulómák) apró csomókat alkotnak a test bármely részén – leggyakrabban a tüdőben és a nyirokcsomókban. De érintheti a szemet, a bőrt, a szívet és más szerveket is. Oka ismeretlen, valószínűleg az immunrendszer egy ismeretlen anyagra adott válaszreakciója következtében alakul ki. Egyes kutatások szerint fertőző ágensek, vegyi anyagok, por és a szervezet saját fehérjéire (önfehérjékre) adott kóros reakció lehet a felelős a granulóma kialakulásáért azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosak rá. A szarkoidózis jó gyógyhajlamú, sok esetben magától, kezelés nélkül vagy csak mérsékelt kezeléssel elmúlik. Azonban évekig is eltarthat és szervi károsodást okozhat.

Szeptikus artritisz

Egy ízület fájdalmas, bakteriális eredetű fertőzése. Lehetséges, hogy a kórokozó a test egy másik részén levő gyulladásból, a vérárammal sodródik az ízületbe. De gyakoribb, hogy egy mélyebb sérüléssel, például egy állatharapással vagy balesettel közvetlenül az ízületbe jutnak a baktériumok. A mesterséges ízületekkel (protézis) rendelkezőknél nagyobb a szeptikus artritisz kockázata. Leggyakrabban a térdet, de a csípőt, a vállat és más ízületeket is érintheti. A fertőzés gyorsan és súlyosan károsíthatja az ízületben lévő porcot és csontot, ezért az azonnali kezelés kulcsfontosságú. Gyakori az ízület „lecsapolása”, amikor a felgyülemlő váladékot tűvel vagy műtéti beavatkozással eltávolítják. Általában antibiotikumokra is szükség van.

Mikor fordulj orvoshoz?

Az ízületi fájdalom ritkán jelent vészhelyzetet. Az enyhe esetekben otthon is sikeresen kezelhető.

Fordulj orvoshoz, ha az ízületi fájdalmat duzzanat, vörösség, érzékenység követi és az ízület környéke melegebb a környezeténél.

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az ízületi fájdalmat sérülés okozta és a következő tünetek kísérik:

• ízületi deformitás
• nem tudod használni az ízületet (nem mozgatható)
• erős fájdalom
• hirtelen duzzanat
• láz

Otthoni gyógymódok

Otthoni kezeléssel enyhe ízületi fájdalom esetén próbálkozz. Néhány tipp:

• pihentesd az ízületet, ne végezz fájdalmat kiváltó-fokozó tevékenységet
• próbálkozhatsz vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal
• naponta néhány alkalommal 15-20 percig jegeld az ízületet (akár csomag fagyasztott borsó is megfelelő). Itt olvashatsz a hidegterápia jótékony hatásairól.
• alkalmazz melegítőpárnát, ülj be a malegvizes kádba vagy vegyél meleg zuhanyt az izmok ellazítása és a keringés fokozása érdekében. Itt olvashatsz arról, hogy mikor alkalmazható a meleg és mikor nem.
• A transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) kiváló az ízületi fájdalom csillapításában. Itt olvashatsz a TENS módszerről. hoz.
• A TENS-nél hatékonyabb és egyben gyógyító-gyulladáscsökkentő hatású a mikroáramú kezelés (MENS).
• Ismétlődő, visszatérő fájdalmak esetén gyakran alkalmaznak terápiás ultrahang kezelést, mely otthon is elvégezhető.
• A lágylézer terápia az egyik legújabb és leghatékonyabb gyulladáscsökkentő módszer, mely az ízületi panaszok esetén is segítséget jelent.
• A pulzáló mágneses mező (PEMF) kezelés fő alkalmazási területe a csontok, szalagok és ízületek elváltozásainak kezelése.
• A BEMER terápia jelentősen serkenti a mikrokeringést és ezzel -lokálisan, a gyulladt területen alkalmazva-, segíti a gyulladásos folyamat gyógyulását.