Izomfájdalom okai

Szinte biztosan előfordult már veled is, hogy izmaid feszültek vagy sajogva fájtak. Lehet, hogy az izomfájdalom csak egy kisebb izmot érint (például elfeküdt nyak esetén a fejbiccentő-izmot), de kiterjedhet az egész testre is. Az erősség az enyhétől a kínzóig terjedhet. Az izomfájdalmak egy jelentős része rövid időn belül magától elmúlik, de néha hónapokon át érezheted. „Ezer oka lehet”, mondhatnám. Most a leggyakoribbakat veszem sorba (ABC rendben említve őket).

Az izomfájdalom okai

Claudicatio, vagyis érszűkületes fájdalom

A fájdalom leggyakrabban a vádli izmokban alakul ki a járás során. Az állapot súlyosságától függően egy bizonyos távolság megtétele után kezdődik és olyan erőssé válik, hogy megállítja a beteget. Rövid pihenő után enyhül, megszűnik, majd a bizonyos távolság megtétele után ismét megjelenik. Az, hogy mennyi a megtehető az állapot, az érbetegség fokától függ. A legsúlyosabb esetben a fájdalom pihenés közben is megjelenhet.

Az érszűkületes fájdalmat az orvosok claudicatio néven említik. Ez a perifériás artériás betegség (ismertebb nevén érszűkület) tünete. A végtagok vérellátását biztosító artériák beszűkülnek, általában érelmeszesedés miatt. Az erek átmérője csökken, faluk merevvé válnak az artériák falán felhalmozódott lerakódások (plakkok) miatt. Az izomhoz nem jut elég vér és oxigén még nyugalomban sem. Járáskor az izom oxigénigénye fokozódik, de a gyenge keringés miatt nem érkezik elég. Ezért alakul ki a fájdalom.

A kezelések az érbetegség kockázatának csökkentésére, a fájdalom redukálására, a mobilitás növelésére és a szövetek károsodásának megelőzésére összpontosítanak.

Covid-19, azaz korona vírus fertőzés

A koronavírusok olyan betegségeket okozhatnak, mint a nátha, a súlyos akut légúti szindróma (SARS) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). 2019-ben azonosított új koronavírus ma már súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) néven ismerik. Az általa okozott betegséget a 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) elnevezéssel illetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020 márciusában a COVID-19 járványt világjárvánnyá nyilvánította.

A covid-19 fertőzés (ahogy más vírusfertőzéseké is) egyik tünete lehet az izomfájdalom.

Dermatomyositis

Ritka gyulladásos betegség, amelyet izomgyengeség és jellegzetes bőrkiütés jellemez. Felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet. Felnőtteknél a kialakulása, felbukkanása általában a 40-es éveik végére, 60-as éveik elejére tehető. Gyermekeknél leggyakrabban 5 és 15 éves kor között fordul elő. Elmondható, hogy több nőt érint, mint férfit.

A dermatomyositisre nincs gyógymód, de a tünetek hullámzók. Időnként romló, majd javuló tendenciát mutatnak. A kezelés segíthet a bőrkiütések eltüntetésében, valamint az izomerő és az izomfunkciók visszanyerésében.

Dystonia

Olyan mozgászavar, amelyben az izmok akaratlanul összehúzódnak, ismétlődő vagy csavarodó mozgásokat okozva. Érintheti a test egy részét (fokális dystonia), két vagy több szomszédos részt (szegmentális dystonia) vagy a test minden részét (általános dystonia). Az izomgörcsök az enyhétől a súlyosig terjedhetnek- fájdalmasak lehetnek, és akadályozhatják a mindennapi feladatok elvégzését.

Nem gyógyítható, a gyógyszerek azonban javíthatják a tüneteket. Súlyos dystoniában szenvedő embereknél néha műtétet alkalmaznak az idegek vagy bizonyos agyi régiók kikapcsolására, szabályozására.

Fibromyalgia

Mozgásszervi fájdalom jellemzi, amelyet fáradtság, alvás-, memória- és hangulati problémák kísérnek. A kutatók úgy vélik, hogy a fibromyalgia felerősíti a fájdalom érzékelést azáltal, hogy befolyásolja ahogyan az agy és a gerincvelő feldolgozza a fájdalom és nem fájdalom jeleket.

A tünetek gyakran valamilyen esemény, például fizikai trauma, műtét, fertőzés vagy jelentős pszichés stressz után kezdődnek. Máskor a tünetek fokozatosan keletkeznek, egyetlen kiváltó esemény nélkül.

A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint férfiaknál. Sok fibromyalgiában szenvedőnek feszülő fejfájása, temporomandibuláris ízületi (TMJ) rendellenességei, irritábilis bél szindrómája, szorongása és depressziója is van.

Bár nincs rá gyógymód, a különböző gyógyszerek segíthetnek a tünetek kordában tartásában. A testmozgás, a relaxációs és stresszcsökkentő módszerek szintén nagyon hasznosak.

Gyógyszerek

Különösen a sztatinok néven ismert koleszterincsökkentő gyógyszerek nem kívánatos mellékhatása lehet az izomfájdalom.

Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés)

A pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiséget bizonyos létfontosságú hormonokból. A pajzsmirigy alulműködés a korai szakaszban nem feltétlenül okoz észrevehető tüneteket. Kezelés nélkül, idővel számos egészségügyi problémát okozhat, például elhízást, ízületi fájdalmat, meddőséget és szívbetegséget.

Diagnosztizálása pajzsmirigyfunkciós tesztekkel történhet. A szintetikus pajzsmirigyhormonnal történő kezelés általában egyszerű, biztonságos és hatékony. A szükséges mennyiség egyéni és időbe telhet, amíg az orvosoddal megtaláljátok megfelelőt adagolást.

Influenza és egyéb vírusos megbetegedések

A felső légúti vírusfertőzések a légzőrendszert – az orrot, a torkot és a tüdőt – támadják meg. Általában egyszerűen csak náthaként, influenzaként hivatkoznak rá, de nem azonos a hasmenést és hányást okozó gyomor „influenza” vírusokkal. A vírusfertőzés a legtöbb embernél magától elmúlik. Néha azonban szövődményei halálosak lehetnek.

A vírusfertőzés az áltagosnál nagyobb kockázatot jelenthet egyes csoportok számára.

• 5 év alatti kisgyermekek, különösen a 6 hónaposnál fiatalabbak.
• 65 évesnél idősebb felnőttek.
• Ápolási otthonok és más hosszú távú ellátást nyújtó intézmények lakói.
• Terhes nők, továbbá kismamák a szülést követő 2 hétben.
• Legyengült immunrendszerű emberek.
• Szeparált közösségek (pl. őserdei, még civilizálatlan népcsoportok).
• Krónikus betegségben szenvedők, például asztma, szívbetegség, vesebetegség, májbetegség és cukorbetegség.
• Nagyon elhízott emberek, akiknek a testtömegindexe (BMI) 40 vagy annál magasabb.

Mivel a vírusok ellen nincs gyógyszer, így a védőoltás (azaz megelőzés) lehet a legjobb védekezés ellene (bár az éves influenza elleni védőoltás nem 100%-os hatékonyságú).

Izomgörcs

Egy vagy több izom hirtelen és akaratlan összehúzódása. Ha valaha is felriadtál már erre az éjszaka közepén, akkor tudod, hogy komoly fájdalmat is tud okozni. Bár általában ártalmatlan, az izomgörcs átmenetileg lehetetlenné teheti az érintett izom használatát.

Hosszú ideig tartó testmozgás vagy fizikai munka, különösen meleg időben, izomgörcsökhöz vezethet. Egyes gyógyszerek és bizonyos betegségek szintén okozhatják. Általában kezelést nem igényel.

Krónikus fáradtságszindróma (CFS)

Komplex állapot, amelyet legalább hat hónapig tartó extrém fáradtság jellemez, melyet nem lehet teljes mértékben megmagyarázni valamilyen alapbetegséggel. A fáradtság fizikai vagy szellemi aktivitásra rosszabbodik és pihenésre sem javul.

További jellemző tünetek:

• Az alvás nem pihentető.
• Emlékezési, észlelési és koncentrációs nehézségek.
• Szédülés, amely súlyosbodik, ha fekvésből vagy ülésből álló helyzetbe kerülsz.

Ez az állapot myalgikus encephalomyelitis (ME) néven is ismert. Legújabban erre az állapotra javasolt kifejezés a szisztémás terheléses intolerancia betegség (SEID).

Oka ismeretlen, bár számos elmélettel próbálják megmagyarázni kialakulását, a vírusfertőzéstől a pszichológiai stresszen át valóban széles a skála. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a krónikus fáradtságszindrómát több tényező együttes kombinációja is kiválthatja.

Jelenleg nincs olyan vizsgálati módszer, amely megerősítené a diagnózisát. Többféle orvosi analízisre is szükség lehet, hogy kizárjanak más, hasonló tünetekkel járó egészségügyi problémákat. A krónikus fáradtságszindróma kezelése a tünetek javítására összpontosít.

Lupus

Autoimmun betegség, mely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer megtámadja a saját szöveteit és szerveit. Az ezáltal okozott gyulladás érintheti az ízületeket, a bőrt, a veséket, a vérsejteket, az agyat, a szívet és a tüdőt.

Nehéz diagnosztizálni, mert jelei és tünetei gyakran más betegségek tüneteit utánozzák. A legjellegzetesebb jele – a mindkét arcon szétterülő, pillangószárnyakra emlékeztető kiütés – sok, de nem minden esetben fordul elő.

Vannak, akik születésüktől fogva hajlamosak a kialakulására, amelyet fertőzések, bizonyos gyógyszerek vagy akár a napfény is kiválthat. Bár nem gyógyítható, a kezelések segíthetnek a tünetek kordában tartásában.

Lyme-kór

A Lyme-kór a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség, amelyet bizonyos baktériumokkal fertőzött kullancs csípése terjeszt. Nagyobb valószínűséggel kapod el a betegséget, ha füves és erősen erdős területeken élsz vagy töltesz időt, ahol a Lyme-kórt hordozó kullancsok jól érzik magukat.

Ha kullancsok által fertőzött területen jársz, légy elővigyázatos. Tedd meg a szükséges óvintézkedéseket, így használj rovarriasztót, ruházatod legyen zárt.

Myofasciális fájdalom szindróma

Krónikus fájdalomzavarról van szó. Ebben az állapotban az izmok érzékeny pontjainak (triggerpontok) nyomása okoz fájdalmat az izomban és néha a test látszólag egymással kapcsolatban nem álló részeiben.

A tünetek jellemzően egy izom ismétlődő összehúzódásai után jelentkezik. Például a munkád vagy a hobbid során ismétlődően végzett mozdulatok vagy a stressz okozta izomfeszülés.

Bár szinte mindenki tapasztalt már izomfeszültség okozta átmeneti fájdalmat, a myofasciális fájdalom szindróma során a kellemetlenségek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak.

Polymyalgia rheumatica

Gyulladásos betegség, amely izomfájdalmat és merevséget okoz, különösen a vállakban és a csípőben. Jelei és tünetei általában gyorsan alakulnak ki és reggelente a legrosszabbak.

A legtöbbször 65 évnél idősebb korban jelentkezik. Ritkán érinti az 50 év alattiakat.

Gyakran együtt jelenik meg egy másik gyulladásos betegséggel, az úgynevezett óriássejtes arteritisszel, ami fejfájást, látási nehézségeket, állkapocsfájdalmat és fejbőrérzékenységet okozhat.

Polymyositis

Nem gyakori gyulladásos betegség, amely a test mindkét oldalát érintő izomgyengeséget okoz. Megnehezíthet bármilyen mozgást, pl. járást, lépcsőzést, az ülő helyzetből való felállást vagy a tárgyak felemelését.

Leggyakrabban a 30-as, 40-es vagy 50-es éveikben járó felnőtteket érinti. Nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak. A tünetek általában fokozatosan, hetek vagy hónapok alatt alakulnak ki.

Bár a polymyositisre nincs gyógymód, a kezelés – a gyógyszeres kezeléstől kezdve a fizikoterápiáig – javíthatja az izomerőt és funkciót.

Rheumatoid arthritis

Krónikus gyulladásos betegség, amely nemcsak az ízületeket érintheti. A test számos különböző rendszerét károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket.

Autoimmun betegség, amikor az immunrendszer tévesen a saját test szöveteit támadja meg.

Az osteoarthritis kopásos károsodásával ellentétben a rheumatoid arthritis az ízületek „bélését” érinti, fájdalmas duzzanatot okozva, amely végül csontritkulást és ízületi deformitást eredményezhet. Ahogy az ízületeket bélelő ízületi hártya begyullad és megvastagszik, folyadék gyűlik fel, az ízületek pedig erodálódnak és leépülnek.

Az állapothoz társuló gyulladás  test más részeit is károsíthatja. Bár az új típusú gyógyszerek drámaian javították a kezelési lehetőségeket, a súlyos stádiuma még mindig fizikai mozgáskorlátozottságot okozhat.

Sérülések (rándulás, húzódás, ficam)

A mozgás során az izmok többféleképpen sérülhetnek és vezethet fájdalom kialakulásához.

Rándulásnak nevezzük, ha az ízületet tartó ínszalag vagy ínszalagok egy rossz mozdulat hatására túlnyúlnak. A szalagok olyan erős szövetszalagok, amelyek egybentartják az ízületeket és segítenek megakadályozni a túlzott mozgást (határolnak).

A szalagsérülések leggyakoribb helye a boka, annak is a boka külső oldalán lévő három szalag. Akkor következik be, ha a bokád „kifordul”, túlcsavarodik.

A rándulás esetén azonnal nyugalomba kell helyezni a sérült részt, a pihentetés, a jegelés, a fáslizás (nyomókezelés) és az érintett végtag felpolcolása (úgy ülj, hogy magasabban legyen a bokád, mint a csípőd).  Az enyhébb rándulásokat otthon is sikeresen lehet kezelni, például lágylézer vagy mikroáramú kezelések segítik a regenerációs, helyreállító folyamatokat. Műtétre súlyos esetben lehet szükség, az elszakadt szalagok helyreállításához.

Húzódásnál az izomkötegben levő rostok egy része nyúlik meg vagy szakad el a túlerőltetés miatt. Az izomhúzódás általában kevésbé súlyos probléma, mint a rándulás. Enyhébb a fájdalom és a duzzanat is.

Kezelése hasonló, azaz pihentetés, jegelés és az érintett végtag felpolcolása az első 2-3 napban fontos. A regenerációs, helyreállító folyamatokat lágylézer vagy mikroáramú kezeléssel segítheted.

Ficam esetén az ízületi szalagok annyira megnyúlnak, hogy az ízületet alkotó csontok kiugranak a helyükről. Az ízület alakja, formája megváltozik, mozdítani nem vagy alig lehet. Erős fájdalom, duzzanat keletkezik.

Stressz

A tartós stressz, az állandó feszültség hatására izommerevség alakulhat ki, mely elsősorban a nyak, a vállak, és a hát felső szakaszát érintik. Az izom merev, szinte kötegként tapintható, feszes. A fájdalom feszítő jellegű és nemcsak helyi lehet, hanem akár görcsös fejfájást okozhat.

A stresszből származó izomfájdalmak oldására kiváló a lazító masszázs, az izomstimulációs merevségoldás, a meditáció, relaxáció. Fontos, hogy a stresszt okozó faktorokat kiiktasd, mert tartósan fennálló stressz betegségek „melegágya”. Olvasd el a Tartós stressz és a betegségek kapcsolatáról szóló cikkem.

Túlterhelés

Az izomfájdalom egyik leggyakoribb oka a túlterhelés, azaz a megterhelő izommunka. Ilyenek általában a tavaszi őszi kerti munkák vagy költözködés után alakulnak ki, ahol szokatlan mozgások érik az egyébként egészséges izmokat. Ilyenkor sok metabolit, tejsav képződik és ez okozza a fájdalmat. Ennek közismert neve az izomláz.

Elkerülhető a hirtelen terhelés kerülésével, azaz a munka „adagolásával”. Fokozatos edzés mellett az izom hozzászokik a terheléshez és mivel az anyagcseréje is javul, így az edzett izmokban már nem képződik fájdalmat okozó mennyiségű metabolit.

Az izomláz nagyon jól oldható masszázzsal vagy az edzést követő elektrostimulációs kezeléssel.

A felsorolt betegségek gyakran járnak együtt izomfájdalommal. Kerüld az öndiagnózist! Izomfájdalom esetén fordulj orvoshoz, hogy az okot kivizsgálják és a megfelelő kezelést alkalmazzák. 

Mikor fordulj orvoshoz?

A kisebb sérülésekből, stresszből vagy testmozgásból eredő izomfájdalmon általában nem igényel kezelést vagy egyszerű otthoni praktikákkal lehet enyhíteni. A sérülésekből vagy szervrendszeri (szisztémás) betegségből eredő izomfájdalom komolyabb probléma lehet és ezért orvosi ellátást igényel.

Azonnal fordulj orvoshoz, ha izomfájdalomhoz az alábbi tünetek is társulnak:

• Légzési nehézség vagy szédülés;
• Szélsőséges izomgyengeség.
• Magas láz és merev nyak.

Kérj időpontot egy rendelőbe, ha:

• Kullancscsípésed volt vagy gyanítod, hogy kullancscsípésed lehetett;
• Kiütéseid, különösen a Lyme-kór „bikaszem” kiütésed van;
• Izomfájdalmad van, főleg ha a vádlidban, amely testmozgás közben jelentkezik, és pihenéssel megszűnik;
• A fertőzés jelei, például bőrpír és duzzanat a fájó izom körül;
• Izomfájdalom alakul ki, miután elkezdted szedni vagy növelted egy gyógyszer adagját (különösen a sztatinok – a koleszterinszint szabályozására használt gyógyszerek);
• Olyan mértékű az izomfájdalom, amely öngyógyítással már nem javul.

 Öngondoskodás

A valamilyen munka vagy testmozgás közben fellépő izomfájdalom általában „húzódást” jelent. Az ilyen típusú sérülésre általában jól reagálnak a R.I.C.E. terápiára:

• Pihenés (Rest): pihentest, ne terheld a fájó testrészt.
• Jegelés (Ice): jegeld naponta többször 20 percre (jégkockákat, jégakkut vagy fagyasztott borsót tegyél a fájó területre).
• Kompresszió (Compression): használj rugalmas kötést (kompressziós kötést) a duzzanat csökkentésére.
• Felpolcolás (Elevation): párnával támaszd alá a sérült részt, hogy a szívnél magasabb helyzetbe kerüljön (pl. a lábad fekvő helyzetben magasabban legyen, mint a mellkasod).