Az EMS vagyis elektromos izomstimuláció módszerét már évtizedek óta alkalmazzák a sportolók felkészülésében…nos….NEM HAZÁNKBAN. Hogy miért van ez így? Határozott véleményem szerint ennek egyszerű az oka: a nyelvtudás hiánya. Mivel a magyarok többsége semmilyen idegen nyelvet nem ismer, így nem olvasnak nemzetközi szakirodalmat, nem tudnak tájékozódni a világtrendekről, „bennragadnak” a rögvalóban. A többség ma is szentül hiszi, hogy a felkészülés ennyi: „edzz rengeteget és egyél hozzá sok-sok grillcsirkét rizzsel”. A korszerű technológia által kínált (doppingmentes) lehetőségek többségéről dunsztjuk sincs – bizonyítják ezt cikkeimre adott reakciók. Arról, hogy például a fentebb említett izomstimulátor mire való, hogyan működik, hogyan alkalmazandó… hát finoman szólva is hézagosak az ismeretek. Nézzük a teljesen alap infókat…
Mi az elektromos izomstimuláció (EMS)?
Az EMS egy rövidítés az angol Electric Muscle Stimulation kifejezés kezdőbetűiből, azaz magyarul elektromos izomstimuláció, mellyel az akaratlagos mozgást biztosító, úgynevezett harántcsíkolt izmok kezelhetők. Zsigerekre, azaz simaizmokra (érdemben) nem hat.
Az izomstimuláció során az izomstimulátor készülék a bőrre ragasztott elektródán keresztül milliamper (mA) áramerősségű elektromos impulzust ad le a kezelt izomra, mely erre összehúzódik. Az impulzus frekvenciájának, intenzitásának és időtartamának szabályozásával meghatározható, milyen legyen az összehúzódás, mely rosttípusok húzódjanak össze, mennyi rost vegyen részt benne. A hatás az impulzus beállításának megfelelő lesz.
Ebben a videómban azt mutatom meg, hogyan kell végrehajtani az izomstimulációt és „mit látsz” kezelés közben.
A felvételből is láthatod, hogy a stimulációt csak egy adott izomra vagy izomcsoportra lehet fókuszálni, így hatása csak ezekre vonatkozik – ebből következik, hogy nem az edzés helyett, hanem annak kiegészítésére való és pont ebben van a fő ereje is.
„Normálisan” az izomösszehúzódás az agyadból érkező elektromos jel hatására jön létre. Az izomstimuláció során ehhez hasonló, mesterséges impulzusokat kap az izom.
AZ IZOM SZÁMÁRA NINCS KÜLÖNBSÉG A KÉSZÜLÉKBŐL VAGY AZ AGYBÓL ÉRKEZŐ IMPULZUS KÖZÖTT!
Mindkét esetben pontosan ugyanolyan mechanizmussal húzódik össze, ugyanazok az anyagcsere folyamatok játszódnak le benne, ugyanúgy fárad, savasodik, szakadnak a filamentumok.
Ha azt elfogadod, hogy az izom képességei edzéssel (ismételt izommunkával) fejleszthetők, akkor a fentiek alapján el kell fogadd, hogy az izomstimulációval pont ugyanez lesz az eredmény!
Miben tud többet az elektromos stimuláció?
Amikor akaratlagos mozdulatot végzel, akkor az összehúzódás az agyi szabályozórendszereken keresztül érkezik az izmodhoz. Ezt Hennemann-szabály írja le.
Ennek értelmében egy összehúzódás során először a kis méretű izmok, majd a nagyobbak húzódnak össze. Az izomkötegen belül először az I.típusú rostok jönnek ingerületbe, majd a II.a és végül a II.b rostok.
Fontos továbbá, hogy az agy minden akaratlagos összehúzódásnál „tartalékol”, azaz nem engedi, hogy az összes rost egyszerre húzódjon össze. Ezért van az, hogy a stressz vagy veszély megsokszorozza az erőt – ilyenkor adrenalin-löket kerül a véredbe, ami kikapcsolja a tartalékolást. Ez magyarázza azt, hogy versenyhelyzetben egyesek nagyon jól használják ezt az adrenalinlöketet, azaz úgy „piszkálják fel magukat”, hogy le tudják dönteni saját korlátaikat, azaz nagyobb erőt tudjanak kifejteni, mint „normálisan”. Ezért fordulhat elő olyan, hogy az egyébként 50 kilós anyuka leemeli a gyerekéről a rádőlt fatörzset.
Az elektromos izomstimuláció megkerüli ezt a „takarékossági rendszert”. Nincs ami korlátozza az aktiválódó rostok számát. Ezért az EMS sokkal nagyobb mennyiségben képes aktiválni az izomrostokat.
Teljes, 100%-os összehúzódás stimulációval sem érhető el, mert mindig vannak olyan izomrostok, amelyek éppen „refrakter”, azaz összehúzódásra képtelen fázisban vannak (pl. egy előző összehúzódás miatt „kötelező pihenőjüket töltik”).
Az elektromos izomstimuláció egy másik fontos képessége a neuromuszkuláris (ideg-izom) kapcsolat „tanítása”. Egyes tanulmányok alapján az agynak és az agytól az izmokig futó mozgató idegsejtnek legalább 10 000 (tízezer) ismétlésre van szüksége, hogy megtanulja hogyan lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban kivitelezni egy mozdulatot. A sportolók ezért ismételnek, finomítanak egy mozdulatot a végtelenségig. Stimulációval jelentősen felgyorsítható az izomműködés optimalizálása.
Tapasztalhattad, hogy egy sérülés után a megfelelő mozdulatokat újra meg kell tanulni, be kell „vésni”. Az izomstimuláció az optimális mozgáskoordináció „újratanulásában” is kiválóan alkalmazható.
Van néhány állapot, amely esetén TILOS az izomstimuláció!
Az elektromos izomstimuláció nem használható beültetett pacemaker vagy defibrillátor, továbbá akut trombózis, tumor, epilepszia, fertőző betegség esetén. Óvatosan kell alkalmazni terhesség, menstruáció során. Itt olvashatsz részletesen az ellenjavallatokról.
Kinek ajánlott az elektromos izomstimuláció?
Az izomstimuláció profi és amatőr sportolók, illetve izom-ízületi betegségben szenvedők számára egyaránt alkalmazható. De nem ugyanarra.
Amatőr sportolók relatíve kevesebbet edzenek, így számukra az izomstimuláció legfőbb alkalmazási területe a sérülés megelőzés, a passzív edzésidő nyerés, illetve az izomregeneráció gyorsítása.
Profi sportolók esetén leginkább az izomregeneráció gyorsítása, a túlterheléses sérülések megelőzése, a sérülésből való minél gyorsabb felépülés serkentése a fő alkalmazás.
Ha sportoló vagy, akkor az izomstimuláció megismerését ezzel folytasd: Izomstimuláció – mire alkalmazhatja a sportoló?
Számtalan olyan izom vagy ízületi betegség van, melyben az izomstimuláció alkalmazható. Így az izomsorvadás, bénulás különféle formái (ALS, sclerosis multiplex, sztroke, gerincsérülés), műtétek utáni erővisszanyerés és felépülés gyorsítás a főbb területek. Ezekről külön témakört jelentenek, másik írásban foglalkozok velük.
Ha betegséged kapcsán érdekel az izomstimuláció, akkor ezzel folytasd: Izomstimuláció alkalmazása betegségtünetek kezelésére
Kérdezz orvosszakértőnktől!