Már írtam korábban arról, hogy a tested működésének egyik fontos jele az elektromos aktivitás. A testi folyamatok vezérlése elektromos impulzusokkal történik, így az agyad és a szíved működését is döntően elektromosság irányítja. Az elektrokardiográfia a szíved elektromos aktivitását rögzítő vizsgálóeljárás, melyet az EKG vagy teljes nevén elektrokardiográf készülékkel végeznek.
Az EKG az egyik leggyakrabban végzett orvosi diagnosztikus vizsgálat. A szívproblémák gyors felismerésére és a szíved állapotának megfigyelésére való. Az EKG készülék alapfelszereltségnek számít minden rendelőben és a mentőautókban egyaránt.
Ma már egyes személyes elektronikai eszközök, például az intelligens órák is rendelkeznek EKG-monitorozás funkcióval. Érdemes tudnod, hogy ezek a kütyük nem diagnosztikus értékűek és érdemben csak bizonyos ritmuszavarok kimutatásában segíthetnek.
EKG vizsgálat szükségességét általában a kezelőorvosod dönti el és ennek hatására készítik el.
Miért használjuk az EKG-t?
Non-invazív (azaz a testbe behatolás nélkül) végezhető, fájdalommentes eljárás. Egy diagnosztikus értékű felvétel 10 másodperc tartamú. A teljes vizsgálat a vetkőzés, elektródák felhelyezése, rögzítés, visszaöltözés alig néhány percet vesz igénybe.
A szív elektromos tevékenységében, vérkeringésében keletkezett zavarok diagnosztizálására alkalmas, bármely korosztály esetén. Például az alábbiak kimutatására:
- szívritmuszavarok (aritmiák) – nagyon sokféle változata lehet
- mellkasi fájdalom (angina pectoris)
- a szív elzáródott vagy beszűkült ereinek észlelése (szívkoszorúér-betegség)
- akut szívroham (szívinfarktus) azonnali kimutatására
- korábban történt szívroham utólagos felismerésére
- kezelések ellenőrzése, például szívritmus-szabályozó (pacemaker) vagy gyógyszer hatékonyság.
Mikor lehet szükség EKG készítésre?
Általában akkor történik vizsgálat, ha az alábbi jelek és tünetek bármelyikét érzékeled magadon:
- mellkasi fájdalom
- szédülés, feledékenység vagy zavartság
- szívdobogás
- szapora vagy kifejezetten gyors pulzus
- légszomj
- gyengeség, fáradtság vagy egyes testrészek mozgatási képességének csökkenése/elvesztése.
Általában nem szükséges az elektrokardiográfiás vizsgálat olyan esetekben, amikor alacsony a kockázata bármilyen szívprobléma előfordulásának, meglétének. Főleg azoknál, akiknek nincsenek is tünetei. Pl. térdfájdalom esetén nyilvánvalóan nincs szívvel való összefüggés és így EKG-t sem fognak készíteni neked.
Ha a családodban (szüleid, testvéreid között) a szívbetegség gyakori, akkor rendszeres EKG szűrővizsgálat javasolt. Még akkor is, ha nincsenek tüneteid.
Hosszú idejű EKG felvétel
Fentebb említettem, hogy a szabványos EKG vizsgálat 10másodperc időtartamban rögzíti a szív elektromos aktivitását. A szíveredetű panaszok nagy része állandó, azaz azonnal, akár egyetlen felvétel segítségével kimutatható.
Vannak azonban olyan ritmuszavarok vagy akár keringési zavarok is, amelyek megjelennek, majd rövid idő múlva eltűnnek. Mire a rendelőbe érsz, az EKG felvételen csak a visszaállt normál állapotot tudják rögzíteni.
Ha a panaszod rendszeresen „ki/be kapcsol”, akkor hosszútávú EKG rögzítésre lehet szükség.
- Holter készülék: egy kicsi, hordozható eszköz, amely folyamatosan rögzíti a szív elektromos jeleit. Általában 24 vagy 48 órán keresztül „van rajtad”. Egy nap alatt átlagosan 80-120 ezer szívverésed történik, ezek mindegyikét, kivétel nélkül „felveszi”.
Maga a készülék nem analizál, csak rögzít. Az elemzésre akkor kerül sor, amikor visszaviszed a kütyüt a rendelőbe, kiolvassák az adatokat. Az orvosok számítógép segítségével megkeresik a rendellenességeket, rejtőzködő problémákat. - Esemény monitor: ez a hordozható eszköz hasonló a Holter készülékhez.
A fő különbség, hogy maga a készülék nem rögzít állandóan, hanem folyamatosan analizálja a szívedről érkező jeleket és akkor indítja a rögzítést, amikor rendellenességet tapasztal.
A kisebb tárolási kapacitás miatt az ilyen készülék kevesebb energiát fogyaszt, így hosszabb idejű vizsgálatokra alkalmas, mint a Holter monitor. Akár 7-30 napig is tarthat egy vizsgálat.
Az automatikus működés mellett -ha panaszt érzel- megnyomhatsz egy gombot és a készülék rögzíteni kezd.
Kockázatok
Az EKG -elektrokardiográfiás- vizsgálat teljes mértékben veszélytelen és biztonságos eljárás. Nem áll fenn áramütés veszélye, mivel a készülékből nem küldenek elektromos energiát a testedbe. Épp ellenkezőleg, a testedre helyezett elektródákon keresztül a szív elektromos aktivitását rögzítik.
Amikor az elektródákat eltávolítják, olyan érzésed lehet, mint amikor egy nagyobb sebtapaszt távolítanak el.
Ha szívóelektródát alkalmaznak (ami vákuum segítségével marad a bőrödön), akkor az elektróda helyén „szívásnyom” keletkezhet, ami helyi vérbőség következménye. Néhány perc alatt megszűnik.
Vékony bőr, kapilláris törékenység vagy vérzékenység esetén a túl hosszú szívás hatására akár véraláfutások is keletkezhetnek. Ez sem veszélyes, de kellemetlen lehet. Ha tudsz ilyen állapotról, akkor jelezd a vizsgálatot végzőnek és kérd, hogy szívóelektróda helyett öntapadó elektródát használjanak.
Az öntapadó elektróda egyébként is higiénikusabb, mint a minden betegnél egymás után felhelyezett szívóelektródák. Hazánkban ritkán használnak öntapadó elektródát, mert drágább, mint a szívóballonok.
Érzékeny bőr esetén egyeseknél az elektróda alatt kipirosodás keletkezhet. Ez arra utal, hogy allergiás vagy az elektródában használt gél vagy ragasztó valamelyik összetevőjére. Ha az elektródát eltávolítják, a kiütés rövidesen megszűnik.
Hogyan készülj elő EKG vizsgálatra?
Egy általános EKG-hez nincs szükség előkészületre.
Jelezd a gyógyszereid, táplálékkiegészítői – ezek befolyásolhatják a vizsgálat eredményeit.
Szólj, a tudsz öntapadó elektródával kapcsolatos kontakt allergiáról vagy korábba a szívóballon véraláfutást csinált.
Hogyan történik a vizsgálat?
Maga a vizsgálat leggyakrabban orvosi rendelőben vagy vizsgálóban történik. Többnyire az EKG szakasszisztens vagy más szakember végzi. A háziorvosod vagy mentőorvos bizonyos esetekben az otthonodban is készítheti.
Felkészülés
A vizsgálatot végző tájékoztathat arról, mi fog történni. Megkér, hogy vedd le a cipőd, zoknid vagy harisnyát. Vedd le a felsőruházatot, beleértve a melltartót is. Távolítsd el a nyakláncot, karórát.
Amikor készen állsz, megkérnek, hogy feküdj egy vizsgálóágyra.
Az EKG felvétel esetén az elektródák minden embernél ugyanazokra a helyekre kerülnek. Így amennyiben az elektródák helyén erős szőrzet van, azt le kell borotválni. A „szőrzetkímélés miatt” nem megfelelő helyre tett elektródák miatt az EKG torzulhat és téves eredményekre vezet. Ezért saját érdekedben jobb, ha engeded a szőrtelenítést.
Vizsgálat közben
A szokványos EKG vizsgálat során 4 érzékelő elektróda csatlakozik a végtagjaid (bokákon és csuklókon). Ezen felül 6 elektróda kerül a mellkasodra elöl, jobbról balra irányban. Egyes különleges esetekben a hátadra (a gerinc mellett) további 3 elektródát is felhelyezhetnek (így a vizsgálat nem fekve, hanem ülő helyzetben történik).
Az elektródák vezetékekkel az elektrokardiográfhoz, azaz az EKG készülékhez csatlakoznak. Ez rögzítik azokat az elektromos jeleket, amelyeket a szívverésed során keletkeznek.
A készüléken belüli számítógép feldolgozza az információkat és görbék formájában jeleníti meg a monitoron vagy rögzíti papíron.
A vizsgálat alatt normális ritmusban lélegezz. Feküdj kényelmesen, ne feszüljenek az izmaid. A vizsgálat alatti mozgás, beszéd vagy remegés torzíthatja a vizsgálati eredményeket. Ha fázol, kérj takarót.
A szokásos EKG vizsgálat az elejétől a végéig néhány perc alatt megvan.
Vizsgálat után
Az EKG felvétel semmilyen módon nem befolyásolja a tested működését, így a vizsgálat után semmilyen kímélésre, pihenésre nincs szükség. Nyugodtan folytathatod a napi tevékenységed.
Eredmények
Egy EKG felvétel általában így néz ki. A sok görbe nyilván nem sokat mond számodra. Nem így a hozzáértő orvos számára, aki gyakran egyetlen pillantással láthatja a problémát. Néha néhány perces elemzés, mérés is szükséges. Így az eredményt pár perccel a vizsgálat után tudathatják veled.
Ha az elektrokardiogram normális, többnyire nincs szükség más szívirányú vizsgálatra.
Ha az eredmények rendellenességet mutatnak, szükség lehet ismételt EKG-ra vagy más diagnosztikai tesztekre, mint például laborvizsgálatra, mellkas röntgenre vagy szív ultrahangra. A kezelés is attól függ, hogy mi okozza a tüneteidet.
Mit keres az orvos az EKG-n?
Az orvos számára az EKG görbe információk tárháza. Az értékelés során ezekre a szempontokra figyel elsősorban:
Pulzusszám
A pulzusszámot a csuklódon vagy a nyaki verőereid felett, tapintással lehet észlelni és számolni.
Az EKG akkor is mutatja a szívveréseid számát, ha a pulzusod nem tapitható, nem érzékelhető. Például vastag zsírpárna „elfedi”. Túl gyors vagy túl szabálytalan ahhoz, hogy pontosan számolni lehessen.
A felvételen ilyenkor is pontosan azonosítható a szokatlanul magas pulzusszám (tachycardia) vagy az alacsony pulzusszámot (bradycardia).
Szívritmus
Az EKG kiváló a szívritmuszavarok (aritmia) kimutatására. A fenti ábrán egy pillantásra láthatod, hogy a hullámok (az egyes szívösszehúzódások) ritmusosan, szabályosan, azonos időközönként jelennek meg. Ritmuszavar esetén ez a szabályosság felborul és azonnal láthatók a ritmushibák.
A ritmuszavart a szív elektromos rendszerének meghibásodása okoz. Ezen felül egyes gyógyszerek (például béta-blokkolók), kokain, amfetaminok, valamint vény nélkül kapható megfázás elleni és allergia gyógyszerek is válthatnak ki aritmiákat.
Szerkezeti eltérések
Az EKG elvezetések mérete (magassága) és egymáshoz viszonyított aránya utal a szív kamráinak vagy falainak megnagyobbodására, szívhibákra és egyéb szívproblémákra is. Ezen EKG-jelzések alapján további vizsgálatokat (mellkas Rtg, szív ultrahang, stb) rendelhetnek el.
A szív vér- és oxigénellátása
Az EKG vizsgálatot leggyakrabban mellkasi fájdalom jelentkezése miatt végzik. Az orvos ilyenkor a szívizomzat oxigénhiányának EKG jeleit keresi. Amikor a szívizom nem kap elegendő vért, akkor a szívizomsejtek oxigénhiányosakká válnak, ami erős mellkasi panaszokat okoz (angina pectoris, azaz szívtáji szorító fájdalom).
Az oxigénhiány elváltozást okoz az EKG görbén és még azt is jelzi, hogy a szív mely területe érintett.
Az EKG és a tünetek alapján további vizsgálatok lehetnek szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön: a vérellátási zavar átmeneti (instabil angina) vagy tartós (szívroham, szívinfarktus). Míg az előbbi forma akár gyógyszerekkel is kezelhető, míg utóbbi azonnal intenzív ellátást, beavatkozást igényel.
Szívroham
Az EKG-n a korábban történt vagy éppen folyamatban lévő szívroham (szívinfarktus) látható eltérést okoz, ami egyben bizonyítéknak is tekinthető.
Az, hogy a infarktusos elváltozás melyik elvezetésen jelenik meg (a 12-ből), az orvos számára azonnal jelzi, hogy a szívizomzat mely területét érinti a károsodás. Például elülső, hátsó vagy alsó falat vagy a szívkamrák közötti szívsövényt (septum). A károsodás mértékéről (az elhalt terület nagyságáról) is ad információt.
Ha az orvos bármilyen eltérést észlel az EKG felvételen (elektrokardiogramon), a kezelések megkezdése előtt további vizsgálatokat rendelhet el.
Új komment hozzáadása