Csípőfájdalom okai

A mozgásszervi betegségek között a csípő elváltozásai nemcsak idős korban elterjedtek. A csípőfájdalom gyakori panasz, amelyet sokféle probléma idézhet elő. A csípőfájdalom pontos helyének meghatározása értékes támpontokat adhat a kiváltó okról.

Magában a csípőízületben fellépő problémák általában a csípő belsejében vagy az ágyékban jelentkező fájdalmat eredményeznek. Nyilallás a csípő külső oldalán, a comb felső részén vagy a külső fenékrészen általában a csípőízületet körülvevő izmok, szalagok, inak és egyéb lágyrészek problémáit feltételezik.

Néha a test más területein, például a hát alsó részén jelentkező betegségek és állapotok is kiváltó okai lehetnek. Ezt a fajta fájdalmat nevezzük kisugárzó fájdalomnak.

A csípőfájdalom okai

A csípőfájdalmat előidézheti ízületi gyulladás, sérülés vagy más probléma. A felsorolás nem gyakorisági sorrendben történik.

Gyulladás (artritisz)

Arthritis psoriatica

Az ízületi gyulladás egy formája, amely a pikkelysömörben (psoriasis) szenvedők egy részét érinti. Az egy olyan betegség, amely ezüstös pikkelyekkel borított vörös bőrfoltokat okoz. Hatására a sejtek gyorsan felhalmozódnak a bőr felszínén, vastag, ezüstös pikkelyeket és viszkető, száraz, vörös foltokat képezve, amelyek néha fájdalmasak. A legtöbb embernél a pikkelysömör már évekkel azelőtt kialakul, hogy arthritist diagnosztizálnának. Egyeseknél azonban az ízületi problémák már a bőrfoltok megjelenése előtt vagy azzal egy időben kezdődnek.

Az ízületi fájdalom, merevség és duzzanat a fő jelei és tünetei. Ezek a test bármelyik részét érinthetik, beleértve az ujjbegyeket és a gerincet is, és a viszonylag enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Mind a pikkelysömör, mind az ízületi psoriázis esetében a betegség fellángolása váltakozhat a remissziós időszakokkal.

Nincs rá oki gyógymód. A kezelés a tünetek kontrollálására és az ízületi károsodás megelőzésére irányul. Terápia nélkül mozgásképtelenné is teheti az embert.

Bursitis (ízületi nyáktömlő gyulladás)

Az ízületek közelében lévő csontokat, inakat és izmokat párnázó kis, folyadékkal teli zsákokat – úgynevezett burzákat – érinti, amelyek csökkentik a súrlódást a test ízületeinek mozgó részei között. A bursitis akkor lép fel, amikor a burzák begyulladnak.

Leggyakoribb helye a váll, a könyök és a csípő. De a térdnél, a saroknál és a nagylábujj tövénél is kialakulhat. Gyakran fordul elő olyan ízületek közelében, amelyek gyakori ismétlődő mozgást végeznek.

A kezelés általában az érintett ízület pihentetését és a további sérüléstől való védelmét jelenti. A legtöbb esetben a bursitis fájdalma megfelelő kezelés mellett néhány héten belül elmúlik, de a visszatérő fellángolás gyakori.

Juvenilis idiopátiás artritisz

Korábban fiatalkori reumatoid artritisznek nevezték. A 16 év alatti gyermekek leggyakoribb ízületi gyulladása.

Osteoarthritis és arthrosis

Az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, világszerte több millió embert érint. Akkor alakul ki, amikor a csontok végeit párnázó védőporc károsodik. Bármelyik ízületet, de leggyakrabban a kéz, a térd, a csípő és a gerinc ízületeit érinti.

Tünetei általában kezelhetők, bár az ízületek károsodása nem fordítható vissza. Az aktív életmód (a csípőízletet körbevevő izmok erejének fenntartása), az egészséges testsúly fenntartása és bizonyos kezelések lassíthatják a betegség előrehaladását, és segíthetnek a fájdalom és az ízületi funkciók javításában.

Az „osteoarthritis” az ízület gyulladását, míg az „osteoarthrosis” az ízület degenerációját jelenti. Az arthrózis a tartósan fennálló ízületi gyulladás következménye lehet.

Rheumatoid arthritis

Krónikus gyulladásos betegség, amely nem csak az ízületeket érintheti. Egyes embereknél az állapot a test számos különböző rendszerét károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket.

Autoimmun betegség, amikor az immunrendszered tévesen a saját tested szöveteit támadja meg.

Az osteoarthritis kopásos károsodásával ellentétben a rheumatoid arthritis az ízületek belső felszínét érinti, fájdalmas duzzanatot okozva, amely végül csontritkulást és ízületi deformitást eredményezhet. Ahogy az ízületeket bélelő szövet (ízületi hártya) begyullad és megvastagszik, folyadék gyűlik fel benne, majd az ízületek erodálódnak és leépülnek.

A társuló gyulladás az, ami a test más részeit is károsíthatja. Bár az új típusú gyógyszerek drámaian javították a kezelési lehetőségeket, súlyos fázisában még mindig fizikai rendellenességeket okozhat.

Szakroileitisz (csípő-keresztcsonti ízület gyulladása)

Az egyik vagy mindkét keresztcsonti ízület gyulladása, amely a gerinc és a medence alsó részének összeköttetésében található.

Maga az ízület a keresztcsontból – a farokcsont fölötti és az alsó csigolyák alatti csontos struktúrából – és a medence felső részéből (csípőcsont) állnak. A keresztcsonti ízületek a hát alsó részének jobb és bal oldalán is megtalálhatóak. Ezeket az ízületeket erős szalagok tartják a helyükön, melyek megtartják a felsőtested teljes súlyát, amikor állsz. Fájdalmat okozhat a fenékben vagy a hát alsó részén, és kiterjedhet az egyik vagy mindkét lábra. A hosszan tartó állás vagy a lépcsőzés súlyosbíthatja a fájdalmat.

Nehéz diagnosztizálni, mert összetéveszthető a derékfájás más okaival.

A kezelés magában foglalhat fizikoterápiát és gyógyszeres kezelést.

Szeptikus arthritis

Egy ízület fájdalmas fertőzése, amely a véráramon keresztül a test egy másik részéből származó baktériumtól is származhat. Akkor is előfordulhat, ha egy sérülés, például egy állatharapás vagy trauma közvetlenül az ízületbe juttatja a baktériumokat.

A csecsemőknél és az idősebb felnőtteknél alakul ki a legnagyobb valószínűséggel. A mesterséges ízületekkel rendelkezők szintén ki vannak téve a kockázatának. Leggyakrabban a térd érintett, de a csípőt, a vállat és más ízületeket is érintheti. A fertőzés gyorsan és súlyosan károsíthatja az ízületben lévő porcot és csontot, ezért az azonnali kezelés kulcsfontosságú.

A kezelés során az ízületet tűvel vagy műtéti beavatkozással lecsapolják és antibiotikumos kezelést adnak.

Sinovitis (ízületi hártya gyulladás)

A sinovitis a csípőízület ismeretlen eredetű, enyhe gyulladása (kis mennyiségű folyadék az ízületben), amely magától elmúlik anélkül, hogy károsodás maradna utána.

Gyermekeknél ez okoz leggyakrabban csípőfájdalmat. A 3 és 10 év közötti gyermekek 2-3%-át érinti. Előfordulási aránya nagyobb a fiúknál.

Fő tünetei a csípőfájdalom és a sántítás. A csípőfájdalom kisugározhat a lágyékba, a felső combba, illetve esetenként a térdbe, általában akkor, ha hirtelen jelenik meg. Leggyakrabban úgy nyilvánul meg, hogy a gyermek ébredés után sántít, vagy nem hajlandó járni.

A terápia alapja a pihenés, aminek arányosnak kell lennie a fájdalom mértékével. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a fájdalmat és a gyulladást. A sinovitis rendszerint átlagosan 6-8 nap elteltével elmúlik.

Sérülések

Csípőtáji törés

Súlyos sérülés, amelynek szövődményei életveszélyesek lehetnek. Kockázata az életkor előrehaladtával nő.

A kockázat azért nő, mert a csontok a kor előrehaladtával gyengülnek (csontritkulás). A többszörös gyógyszeres kezelés, a rossz látás és az egyensúlyzavarok szintén valószínűbbé teszik az idősebbek számára az elesést, ami a csípőtáji törés egyik leggyakoribb oka.

Szinte mindig műtéti helyreállítást vagy csípőprotézist igényel, amelyet fizikoterápia követ. A csontsűrűség fenntartására és az esések elkerülésére tett óvintézkedések segíthetnek megelőzni a csípőtörést.

Labrum szakadás

A sérülés a csípőízületi tok külső peremét körülvevő porcgyűrűt (labrum) érinti. A csípőízületet ért mozgások tompítása mellett a labrum egyfajta „gumitömítésként” is működik és segít a combcsont tetején lévő ízületi fejet biztonságosan a csípőízületben tartani.

Az olyan sportokban, mint a jégkorong, a labdarúgás, a golf és a balett, a sportolóknál nagyobb a kockázata a labrum szakadásának. A csípő szerkezeti problémái szintén okozhatják.

Daganat-eredetű okok

Csont-áttét (Metastasis)

A rosszindulatú daganatok előrehaladott állapotban áttétet (másodlagos daganatot) képezhetnek távoli szervben és/vagy csontokban.

Csontrák

A test bármelyik csontjából kiindulhat, de leggyakrabban a medencét vagy a karok és lábak hosszú csontjait érinti. Ritka, az összes rákos megbetegedés kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. Valójában a nem rákos csontdaganatok sokkal gyakoribbak, mint a rákosak.

A „csontrák” kifejezés nem foglalja magában azokat a rákos megbetegedéseket, amelyek a testben máshol kezdődnek, és a csontra ráterjednek (áttétet képeznek). Ehelyett azokat arról nevezik el, hogy honnan indultak ki, például a csontba áttétet adó mellrák.

Egyes típusai elsősorban gyermekeknél fordulnak elő, míg mások főként felnőtteket érintenek. A sebészeti eltávolítás, a kemoterápia és sugárterápia a szokásos kezelés. A műtét, a kemoterápia vagy a sugárterápia alkalmazásáról szóló döntés a kezelendő csontrák típusától függ.

Egyéb okok

Csontritkulás

Az osteoporosis következtében a csontok gyengék és törékenyek lesznek – olyannyira, hogy egy esés vagy akár enyhe megterhelés, például lehajlás vagy köhögés is törést okozhat. A csontritkulással összefüggő törések leggyakrabban a csípőben, a csuklóban vagy a gerincben fordulnak elő.

A csont élő szövet, amely folyamatosan lebomlik és kicserélődik. A csontritkulás akkor következik be, amikor az új csontok képződése nem tart lépést a régi csontok elvesztésével.

A csontritkulás a férfiakat és nőket egyaránt érint. A legnagyobb kockázata az idősebb nőknek van, akik már túl vannak a menopauzán. A gyógyszerek, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás segíthet megelőzni a csontvesztést, illetve erősítheti a már gyenge csontokat. A pulzáló mágnesterápia (PEMF) elsődleges alkalmazási területe a csontritkulás kezelése.

Isiász

Olyan fájdalomra, amely az ülőideg (n.ischiadicus) mentén sugárzik ki. Ez az ideg a hát alsó részéből a csípőn és a fenéken keresztül ágazik lefelé a lábakba. Általában csak a test egyik oldalát érinti.

Leggyakrabban akkor jelentkezik, ha porckorongsérv, a csigolyaperemen levő csontsarkantyú vagy a gerinccsatorna szűkülete összenyomja az ideg egy részét. Ez gyulladást, fájdalmat és gyakran zsibbadást okoz az érintett lábban.

Bár a hozzá társuló fájdalom súlyos is lehet, azonban a legtöbb esetben műtét nélkül, konzervatív kezelésekkel néhány hét alatt megszűnik. Azoknál, akiknél az isiász idegrendszeri tünetekkel jár, így jelentős lábgyengeség, széklet és vizelettartási problémák alakulnak ki, műtétre lehet szükség.

Legg-Calve-Perthes-kór

Egy gyermekkori állapot, amely akkor fordul elő, amikor a csípőízület gömbfejének (combfej) vérellátása átmenetileg megszakad, és a csont elkezd elhalni. A csípőízület egy gömbízület. A gömb (combfej) a combcsont (femur) tetején található, az üreg (acetabulum) pedig a csípőcsont része.

Ez a meggyengült csont fokozatosan széttöredezik és elveszítheti kerek alakját. Idővel a szervezet ugyan végül helyreállítja a gömbfej vérellátását, az úgymond meggyógyul, ha azonban a gyógyulás után már nem kerek a formája, az fájdalmat és merevséget okozhat. A csontelhalás, a törés és a megújulás teljes folyamata több évig is eltarthat.

Annak érdekében, hogy az ízület gömb része a lehető legkerekebb maradjon, az orvosok különböző kezeléseket alkalmaznak, amelyek segítségével a fej gömbölyű marad az ízület tokrészében. Az üreg a töredezett combfej számára gyógyulás közben formaként működik.

Necrosis avasculáris

A csontszövet elhalása a vérellátás hiánya miatt. Más néven oszteonekrózis, amely apró törésekhez vezethet a csontban, amely végső soron összeomlik.

Egy törött csont vagy egy kificamodott ízület megszakíthatja a csont egy részének vérellátását. Az avaszkuláris nekrózis a nagy dózisú szteroid gyógyszerek hosszú távú használatával és a túlzott alkoholfogyasztással is összefüggésbe hozható.

Bárkit érinthet, de az állapot leggyakrabban a 30 és 50 év közötti korosztályban fordul elő.