Amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) és funkcionális izomstimuláció (FES)

Az amiotrófiás laterálszklerózis [ALS] egy lassú lefutású betegség, amit az akaratlagosan mozgatható izmokhoz futó idegsejtek (mozgató idegek) fokozatos pusztulása okoz. A betegség a törzstől távoli végtag izmokon indul, majd fokozatosan terjed a központ felé. Az izmok ereje csökken, majd az izmok sorvadni kezdenek (atrófia) és végül bénulás alakul ki. Ennek következménye egyrészt a mozgási-, a vizelet- és a széklettartási képesség elvesztése, másrészt az  egyre fokozódó izommerevség (spaszticitás), kontraktúrák (az inak megrövidülése) és ezek miatt fellépő fájdalom. Az életminőséget az izomgyengeség előrehaladása határozza meg, végül a légzőizmok bénulása vezet halálhoz. 

A mozgásterápia alapvetően fontos!

Az ALS ma még nem gyógyítható állapot. A tünetei azonban kezelhetők, mérsékelhetők, a betegség előrehaladása lassítható. Az orvosok gyógyszeres terápiát javasolnak vagy javasolhatnak.

Mivel az ALS az izmok állapotát befolyásolja, így a kezelésben kiemelkedő fontosságú a mozgásterápia. Minél inkább „hanyagolod” a mozgást, annál gyorsabban romolhat az izomállapot és annál gyorsabb lehet a betegség lefutása.

Ha az ALS diagnózist kimondják, mindenképpen keress egy gyógytornászt, akihez rendszeresen elmész.

Sokan félreértik, hogy mi a gyógytorna. Ezt hiszik, hogy a gyógytornásznál történő 15-20 perc mozgás a lényeg. De NEM az!

A gyógytornász az aktuális állapotodnak megfelelő mozdulatokat, gyakorlatokat mutat és tanít neked. Néhány hetente -az állapotod változását figyelembe véve- a végzendő-végezhető gyakorlatok is változni fognak. Ezért rendszeres időközönként konzultálni kell a gyógytornásszal.

Maga a gyógytorna akkor lesz hatékony, akkor javít az állapotodon, ha a gyógytornásznál megtanult mozdulatokat rendszeresen ismétled. Véleményem szerint naponta minimum 3-4 alkalommal, egyszerre legalább 10-15 percig tartó tornának lehet hatása. A több jobb!

A rendszeres mozgás nélkül az izmok állapota gyorsan romlik.

A gyógytorna hatását izomstimulációval fokozhatod. Ez a cikk ezt a lehetőséget mutatja be.

Funkcionális stimuláció (FES) az ALS otthoni kezelésében

A legtöbb magyar nyelvű orvosi tájékoztató oldal meg sem említi a funkcionális stimulációt (FES), mint a tünetek csökkentésének, a rosszabbodás lassításának módszerét. Említik ugyan a fizikoterápiát, mint lehetőséget, de egyetlen mondatnál többre egyik sem vállalkozik. Pedig sikeresen alkalmazható lenne…ha az orvosok és betegek is értesülnének róla.

A funkcionális stimuláció (FES) egy elektroterápiás módszer. Valójában izomstimuláció, melynek célja egy adott funkció, képesség visszaállítása vagy az ALS esetén minél hosszabb ideig való megtartása.

A stimuláció azonban bonyolultabb dolog, mint egy tabletta bevétele. Nincs általános érvényű protokoll, nem ugyanaz a kezelés kell minden betegnek, hiszen a tünetek sorrendje, intenzitása, az izomgyengeség alakulása betegenként eltérhet. A kezelési tervet a tüneteid figyelembe vételével kell elkészíteni.

A megfelelően alkalmazott izomstimuláció segít az életminőség javításában, késlelteti az izomgyengeség terjedését, oldja a merevséget, csökkenti a fájdalmat, támogatja a vizelet és széklettartási képesség megtartását. 

Ezeket a készülékeket javaslom.

MyoBravo multifunkciós elektroterápiás készülék

• 2-4 csatornás elektroterápiás készülék
• multifunkciós, sokoldalúan felhasználható
• TENS | EMS, NMES, FES
• sport alkalmazások
• itt vásárolható meg

Elite 150 multifunkciós elektroterápiás készülék

• TENS | EMS, NMES
• max. 4 csatorna (8 elektróda)
• magyar nyelvű menü
• itt vásárolható meg

Premium 400 multifunkciós elektroterápiás készülék

• TENS | EMS, NMES, FES | MENS, MCR | Iontoforezis
• max. 4 csatorna (8 elektróda)
• magyar nyelvű menü
• itt vásárolható meg

Ide kattinva még több, az ALS kezelésében használható eszközt találsz.

Figyelem! Az ALS az agy és a gerincvelő idegeit károsítja, az általa okozott bénulás centrális.
Erre az állapotra az úgynevezett szelektív ingeráram (más néven denervált) kezelések nem megfelelők.
A szelektív ingeráram kezelés fokozni fogja az izommerevséget, spasticitást, ami a beteg szempontjából romlásként jelenik meg.

Ismétlem: a kezelésre EMS (más néven NMES), azaz olyan izomstimuláció való, mely bifázisos négyszöghullámmal történik.

Néhány szóban az izomstimulációról

Az izomstimuláció során elektródát kell ragasztani az izom úgynevezett motoros pontjára (az a pont, ahol a mozgató ideg eléri az izmot) és az ezen keresztül leadott  apró elektromos impulzus váltja ki az izom összehúzódását.

Az impulzus alakja, időtartama, frekvenciája és intenzitása határozza meg, hogy miképp kezelünk. Precízen kontrollálható, hogy a kezelés izomlazító, izomerősítő vagy éppen vérkeringést javító, stb. legyen. Természetesen más impulzus lazítja el az izmot és másiknak van erősítő hatása.

Az általában kapható izomstimulátor készülékek többnyire úgynevezett négyszöghullámú impulzust alkalmaznak. Ezeket az egészséges izom kezelésére hozták létre. Ugyanezek hatékonyak ALS-ben is mindaddig, amíg a motoros ideg akár részlegesen, de működik. Azaz ALS kezdetén a stimulációt egy általános (jó minőségű) izomstimulátorral is kezelheted.

Mivel a mozgató ideg betegségéről van szó, nem ajánlom, hogy egy háromezer forintos „közértes” stimulátorral nekiess kezelni magad! Ez olyan lenne, mintha 10 kilós betontörő kalapáccsal kezdenél diót törni. A rossz minőségű impulzussal inkább ártasz! A beteg ideg nagyon precíz impulzust igényel, amit csak jó minőségű készülék biztosít.

Az ALS során a motoros ideg idővel teljesen elpusztul, és az izom denerválttá válik, azaz beidegzését elveszíti. Ilyenkor az előbb említett négyszögimpulzusú stimuláció már lesz hatásos, mert nem vált ki összehúzódás. A denervált izom kezelésére hosszú időtartamú háromszög vagy trapéz impulzust kell alkalmazni, illetve csak erre reagál. Ilyet csak kifejezetten a denervált izmok kezelésére tervezett készülékek biztosítanak, a sima stimulátorok többnyire nem.

Nézzük át, hogy milyen célból érdemes funkcionális stimulációt alkalmaznod.

Spaszticitás (merevség)  csökkentése

A megfelelően beállított funkcionális stimuláció ellazítja az izmokat. Megszünteti vagy legalább csökkenti a spaszticitást és az akaratlan izomrángásokat. Ezek az akaratlan izomrángások spontán keletkezhetnek bármikor, illetve különösen zavaró, ha egy szándékos mozdulat megkezdésekor lépnek fel.

Amint említettem már, a funkcionális stimulációt az állapotodnak, az adott izomnak és a kezelési célnak megfelelően kell beállítani. Más beállítás biztosít izomlazítást és más erősít. Azaz nem lehetséges ugyanazzal az impulzussal (ugyanazzal a kezelőprogrammal) az összes izmodra azonosan hatni.

A jó hír, hogy ezeket a beállításokat ma már nem neked kell elvégezned, mert egy korszerű izomstimulátor készülék menürendszerrel rendelkeznek és egy listából kell választanod. Például izomlazító kezelés kiválasztása után egy újabb listában adhatod meg a kezelendő területet (pl. alkar, felkar, törzs, has, farizmok, comb, lábszár). A készülék ez alapján már pontosan tudja, „mit kell tennie”.

Ez hatalmas lehetőség, mert csak annyi a dolgod, hogy megértsd: az izomlazító és izomerősítő impulzusok eltérnek és hatásuk is más. Ha tehát épp az izommerevség a probléma, akkor az izomlazító kezelést válaszd ki és azt alkalmazd. Az izomerősítő kezelések fokozhatják a merevséget, így erősítés után egy lazító programot is futtass.

Amiotrófiás laterálszklerózis [ALS] esetén fontos az impulzus intenzitása. Az izomlazítások esetén elég, ha a kezelés épp érezhető rándulásokat okoz, nem szükséges, hogy látható legyen az összehúzódás. Persze az intenzitás növelésével a hatékonyság is növekszik, de semmiképpen nem szabad olyan intenzitást állítanod, ami átlépi a fájdalomküszöböt.

A legtöbb tanulmány során napi 60-120 perc közötti stimulációt alkalmaztak. Törekedtek arra, hogy a kezeléseket ne egyhuzamban, hanem több kisebb szakaszra bontva adják. Az, hogy mennyi kezelésre van szükséged, az állapotod függvénye. Ha még csak a karod érinti a probléma, kevesebb kezelési időre van szükséged, mint annak, akinek a törzsizmokat, inkontinenciát, stb. is kezelnie kell.

Általános elvként javaslom, hogy egy izomcsoportot (pl. combizom) naponta minimum 25-30, maximum 90 percig kezelj. Inkább két-három rövid részletben, mint egyben.

A funkcionális stimuláció csökkenti a spasticitást, enyhíti vagy megszünteti a fájdalmat, javítja a végbél- és hólyagfunkciót és javítja az akaratlagos mozgások végrehajtási képességét is.

Az ízületi mozgástartomány fenntartása vagy javítása

Amikor az izomnak még van beidegzése és akaratlagos mozgások kivitelezhetők, akkor érdemes az izomstimulációt nem passzívan (azaz nemcsak ücsörgés közben) végezned, hanem az izomra jellemző mozgás lehető legteljesebb tartományú mozdulatával együtt.

Azaz, ha például az alkarod hajlító izmait kezeled (ezek segítik a csukló mozgatását), akkor a stimulációs impulzust érezve mozgasd a csuklód a mozgástartomány lehető legnagyobb terjedelmében. Hajlítsd a csuklód ameddig csak tudod, majd a stimulációs szünetben engedd visssza.

Ez azért nagyon kedvező, mert oldódik a merevség, ellazulnak az izmok és inak, ami fájdalommentesebb és nagyobb terjedelmű mozdulatot biztosít. Ha az izmokat inakat passzívan (stimuláció nélkül) nyújtod, pl. a másik kezeddel nyomod le, akkor ezzel mikrosérüléseket okozhatsz, ami hosszú távon a merevséget fogja fokozni.

A funkcionális stimuláció és az akaratlagos, teljes mozgástartományban végzett mozgatás segít abban, hogy az ízületeid mozgáskorlátozottsága csökkenjen. Így a mozgásod javul, hatékonyabbá válik, ez pedig csökkenti a mozgáshoz szükséges energiafelhasználást. Kevésbé merülsz ki egy feladat elvégzésében.

Súlyos ALS esetén is nagy fontosságú az ízületek és izmok lazítása. A könnyebben mozgatható ízületek segítik az ápolóidat abban, hogy megfelelő helyzetbe mozgassanak és ezzel a felfekvéseket elkerüld.

Az izomerő vagy izomteljesítmény javítása

Már önmagában a spaszticitás csökkenése hatására erősebbnek tűnhetnek az izmaid. Pedig izomerő fokozó kezelést még nem is végeztél!

Az izomstimuláció további fontos szerepe az izmok „tanítása”. A rendszeres stimuláció javítja az izomrostok összehangolt működését, az összehúzódásban résztvevő rostok „szinkronizálását”.  A stimulált izmok hatékonyabban és precízebben képesek működni, azaz a mozdulataid hatékonyasága javul.

Ezért az izomlazításon felül fontos, hogy az izomerősítő stimulációt úgy tervezzék meg, hogy azokat lehetőleg akaratlagos mozgásokkal kombinálva végezd. A kezelések javítani tudják az izomerőt, ellenállóbbá teszik az izmot a kifáradással szemben és javítják a koordinációt.

A stimuláció szerepe a légúti fertőzés megelőzésben

Amíg a mozgásképesség megtartott, addig ritkábbak a légúti fertőzések.

Ha azonban kerekesszékbe vagy ágyba kényszerülsz, illetve törzsizmaid is érintetté válnak, akkor a fekvő-ülő testhelyzetben a mellkasod összenyomódik. Nem tudod megfelelően átlélegezni a tüdőd és ez jelentősen megnöveli a légúti fertőzések kockázatát. A mellkast mozgató izmok gyengülése még a köhögésed is hátráltatja, így a légutak tisztítása is akadályzott, ami tovább rontja a helyzetet.

ALS-ben az egyik legkomolyabb probléma a köhögési képesség csökkentése, így a funkcionális stimulációt a köhögés elősegítése és a légutak tiszta tartása érdekében is érdemes alkalmaznod.

A has- és törzsizmok erősítése, a merevségük oldása több okból is javíthatja a légzést. Egyrészt a lazább izmok nagyobb teret engednek a mellkasmozgásoknak, azaz könnyítik a belégzéskor a tüdőd kitágulását. A kilégző izmok jobb koordinációja is hozzájárul a légcsere javulásához. Az erőteljesebb köhögés pedig a légutak tisztítása révén járul hozzá a légúti fertőzések elkerüléséhez.

Több olyan övszerű kiegészítőt is beszerezhetsz az izomstimulátorodhoz, amelyet egyszerűen felhelyezhetsz a hasra vagy éppen a hátoldalra és egyszerűsítik a kezelést.

A felfekvések kockázatának csökkentése

Azokon a helyeken, amelyek tartósan nyomásnak vannak kitéve, gyakori a felfekvéses fekély kialakulása. Számos tényező játszik szerepet, így a merevség, az ízületi kontraktúra, a bénulás miatt mozdulatlanság, a felület nyomása által okozott keringésromlás.

A funkcionális stimulációval csökkentheted a kockázatod. A merevség csökkentése segít a testhelyzet gyakori változtatásában, a jobb pozíció felvételében. Az izomtömeg növelése „javítja a párnázottságot”, azaz tompítja a közvetlenül a csontozatra eső nyomást, egyenletesebben osztja el a bőrre ható nyomást.

Ha mégis kialakul felfekvés, akkor a funkcionális stimulációval gyorsíthatod a gyógyulási folyamatot. Az izomösszehúzódások jelentősen, akár 300%-kal is növelhetik a kezelt terület vérátáramlását, mely önmagában a gyógyulási folyamat alapja. Javítja a bőr és az izom oxigénellátását, ami gyorsítja a kötőszövet és hegképződést, minimalizálja a fertőzést. A gyógyulás esélye persze annál jobb, minél felületesebb rétegeket érint. Minél mélyebb a seb, annál lassabb és nehezebb a gyógyulása is.

Összefoglalva az eddigieket.

Ha ALS-ben szenvedsz, a funkcionális stimulációt minél korábban integráld a mindennapjaidba.

Az amiotrófiás laterálszklerózis [ALS]-sel kapcsolatos tanulmányok sora igazolja, hogy a kezelések akkor sikeresek, ha a FES-t rendszeresen alkalmazzák. Ajánlott kezelési idő enyhe esetben mintegy 60 perc naponta, de az állapot függvényében akár több óra is lehet.

Cserébe azonban kedvező eredményekkel számolhatsz! Enyhítheted a tevékenységed nehezítő koorodinációs problémát, az izomgyengeséget és az izommerevséget. Csökkentheted a fájdalmat, késleltetheted a progressziót (a tünetek előrehaladását).