A kéztőalagút szindróma napjainkban egy gyakori mozgásszervi betegség, amely jelentősen befolyásolhatja mindennapi életet és munkavégzést. Azért jelenik meg, mert a csuklóban található anatómiai alagútban futó ideg nyomás alá kerül. Az úgynevezett carpalis vagy kéztő alagútban fut a középideg (nervus medianus), amelyet izmok, szalagok és csontok határolnak. Amikor ebben a szűk térben gyulladás vagy duzzanat keletkezik, az ideg összenyomódik, ami különböző tüneteket okoz az érintett területeken.
A kéztőalagút szindróma anatómiája és kialakulása
A kéztőalagút egy anatómiailag jól körülhatárolt terület a csuklóban, ahol számos fontos képlet halad át. Ezek egyike a középideg, amely az ujjak érzékelését és a kézizmok egy részének működését biztosítja.
Az alagút falait csontok és egy erős szalag (retinaculum flexorum) alkotja. Ez egy zárt tér, ami nagyon érzékeny a nyomásfokozódásra. Ha itt valamelyik képlet megduzzad, akkor minden más képlet nyomás alá kerül, mert az alagút nem tud „kitágulni”. A kéztőalagút szindróma tünetei azért alakulnak ki, mert az ideg „beszorul”, „összenyomódik” ebben a zárt térben.
A betegség kialakulásában számos tényező játszhat szerepet.
A leggyakoribb kiváltó ok az ismétlődő, monoton mozgás, különösen a csukló és a kéz területén. Az irodai munkát végzők körében gyakori probléma a hosszas egérhasználat és gépelés miatt kialakuló túlterhelés. A modern digitális eszközök használata, különösen az okostelefonok és táblagépek folyamatos pötyögtetése szintén növeli a kockázatot.
Bizonyos alapbetegségek jelentősen növelhetik a kéztőalagút szindróma kialakulásának esélyét.
A cukorbetegség például a perifériás idegek fokozott érzékenységét okozhatja.
A pajzsmirigy működési zavarai, különösen a csökkent működés (hypothyreosis) a szövetek duzzadását eredményezheti.
A reumatológiai betegségek és az autoimmun kórképek gyulladásos folyamatai szintén hozzájárulhatnak a tünetek megjelenéséhez.
A hormonális változások különösen fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A várandósság során bekövetkező hormonális és folyadékháztartási változások miatt a várandós nők fokozottan veszélyeztetettek. Hasonlóképpen, a klimaxos időszakban lévő nők is gyakrabban tapasztalhatják a tüneteket a hormonális egyensúly megváltozása miatt.
A kéztőalagút szindróma jellegzetes tünetei
A kéztőalagút szindróma kezdeti tünetei általában alattomosan, fokozatosan alakulnak ki.
Az első figyelmeztető jel gyakran a kéz zsibbadása, amely eleinte csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkezik. Jellemzően a hüvelyk-, mutató- és középső ujj területén tapasztalható ez az érzés, mivel ezeket az ujjakat idegzi be a középideg.
A tünetek éjszakai fokozódása különösen jellemző erre a betegségre. Arra ébredhetsz, hogy zsibbad vagy fáj a kezed, és csak akkor enyhülnek a panaszok, ha átmozgatod vagy lelógatod a végtagot.
Az okozza, hogy alvás közben behajlított helyzetben tartod a csuklót, ami fokozza a nyomást az alagútban.
Ahogy a betegség előrehalad, a tünetek egyre kifejezettebbé válnak. Az időszakos zsibbadást felváltja az állandó érzészavar. Megjelenhet a fájdalom, amely a csuklótól felfelé, a kar irányába is kisugározhat.
Az érintett ujjak tapintási érzékenysége csökkenhet, ami megnehezítheti a finom mozgások kivitelezését. Előrehaladott esetekben az érintett kézizmok gyengülése is megfigyelhető, ami például a hüvelykujj mozgásának ügyetlenségében nyilvánulhat meg.
Az otthoni kezelés lehetőségei
A kéztőalagút szindróma kezelésében számos otthon is alkalmazható terápiás módszer áll rendelkezésedre. Ezek kiegészíthetik az orvos által előírt kezelést, és jelentősen hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez. A következőkben az otthoni terápiás lehetőségeket és eszközöket sorolom fel.
TENS kezelés
A TENS (Transcutaneous Electrical Nerve Stimulation) készülékek olyan elektromos impulzusokkal működő eszközök, amelyek hatékonyan csökkenthetik a fájdalmat.
A kezelés során az elektródákat a fájdalmas terület fölé és alá kell helyezni. A két elektróda közötti maximális távolság 15-20 centiméter.
A modern TENS készülékek többféle programmal rendelkeznek, például hagyományos TENS, Endorfin TENS, BURST, HAN, modulált TENS program. Bármelyik program alkalmazható, érdemes kipróbálni, melyik biztosítja számodra a legjobb fájdalomcsillapító hatást.
A kezelést naponta 2-3 alkalommal, alkalmanként 20-30 percen át javasolt végezni. Fontos tudni, hogy a TENS tüneti kezelést nyújt, a fájdalom csökkentésében hatékony, de a gyógyító hatása nincs vagy mérsékelt.
A TENS készülékek széles választékát itt találod. Bármelyik készülék megfelelő választás lehet a fájdalomcsillapításhoz.
Mikroáramú terápia
A mikroáramú kezelés (MENS – Microcurrent Electrical NeuroStimulation) egy hatékony terápiás módszer. Nemcsak a fájdalmat csillapítja, hanem a helyi vérkeringést is javítja. A kezelés során alkalmazott rendkívül kis áramerősség segít a duzzanat csökkentésében, a gyulladás mérséklésében és a szöveti regeneráció elősegítésében.
A mikroáramú terápiát naponta minimum egyszer, 20-30 perces időtartamban ajánlott végezni, szükség esetén naponta 3-5 alkalommal ismételhető.
Az elektródákat úgy kell elhelyezni, hogy azok közrefogják a fájdalmas területet. A kezelés különösen hatékony lehet a korai stádiumban lévő kéztőalagút szindróma esetén.
A mikroáramú (MENS) készülékek közül itt választhatsz. Mindegyik készülék alkalmas a fájdalom hatékony csillapítására.
Terápiás ultrahang alkalmazása
Az ultrahangos kezelés szintén hatékony módszer lehet a kéztőalagút szindróma kezelésében.
A kezelés során a bőrre kontakt gélt kell kenni, majd az ultrahang fejet lassú, körkörös mozdulatokkal mozgatni a fájdalmas területen. Az ultrahang behatol a szövetekbe, ahol felmelegíti azokat, ezáltal fokozza a vérkeringést, ez csökkenti a duzzanatot és gyorsítja a gyógyulási folyamatot.
A kezelést naponta egyszer, 5-10 perces időtartamban végezhető, alacsony vagy közepes intenzitású ultrahang sugárral. Az ultrahangos kezelés különösen hatékony lehet a krónikus esetekben
Itt találod a terápiás ultrahang készülékeket. Az M-Sonic 950 és a SonoStim 1032 készülékek kifejezetten otthoni használatra valók, míg a MediSound 3000 inkább rendelői használatra ajánlott.
Lágylézer kezelés
A lézerterápia egy modern kezelési mód, amely különösen hatékony lehet a kéztőalagút szindróma kezelésében. A lézersugár mélyen behatol a szövetekbe, ahol serkenti a sejtek működését, javítja a mikrocirkulációt, csökkenti a duzzanatot, a gyulladást és enyhíti a fájdalmat.
A kezelést az érintett területen kell végezni. A beadandó energia 5-8 Joule. Ebből következik, hogy a kezelési idő a készülék típusától és az általa kibocsátott lézersugár erősségétől függ. Minél erősebb a lézersugár, annál rövidebb a szükséges kezelési idő. A B-Cure készülékek esetén ez 8-10 perc, a Safelaser 500-nál 5 perc, míg a Personal Laser L400 esetén a kezelési idő mindössze 20 másodperc kezelési pontonként.
A Personal Laser L400 a legjobb ár/teljesítmény mutatójú eszköz a javasoltak közül.
Mágnesterápia alkalmazása
A pulzáló mágneses mezővel (PEMF) történő kezelés szintén hatékony terápiás lehetőség a kéztőalagút szindróma esetében.
A kezelés során a mágnesterápiás kezelőt a csuklóra kell helyezni, figyelmet fordítva a megfelelő pozicionálásra.
A kezelőben tapinthatókét tekercs egymással szemben helyezkedjen el, és az egyik oldalon az északi (N), a szemközti oldalon a déli (S) pólus kerüljön a bőrhöz.
A mágnesterápiás kezelést naponta 20-30 percig javasolt végezni.
Fontos megjegyezni, hogy kizárólag az elektromos árammal előállított pulzáló mágneses mező hatékony, a statikus mágnesek (például mágneses karkötők) használatától nem várható eredmény. Study: Weintraub MI, Cole SP. A randomized controlled trial of the effects of a combination of static and dynamic magnetic fields
A mágnesterápiás készülékek választékát itt találod. A Magnum L kivételével minden készülék rendelkezik kifejezetten kéztőalagút szindróma kezelésére szolgáló programmal és az árban benne van az ennek kezelését biztosító összes kiegészítő.
Kérdezz orvosszakértőnktől!